- Nem vagy szánalmas. - végre elenged. - Sosem voltál szánalmas. Rossz anya sem vagy.
- Kérlek add ide azt a levelet.
- Nem.
- Nem?
- Nem, nem adom.
- Miért nem?
- Mert nálam marad és teszek róla, hogy megsemmisüljön.
- Megtudom én is csinálni. - nyújtom a kezemet felé, kérve a lapot. Megrázza a fejét.
- Nem.
- Add ide. - indulok meg felé, hogy elvegyem tőle. Chris hátrálni kezd egészen a szekrényig, aminek hangosan neki csapódik. Elé állva nyújtózkodom a levélért, amit a feje fölé emelet. - Chris! Add ide!
- Nem. - emeli még magasabbra, mosolya pedig egyre szélesebb lesz. A csupasz mellkasára teszem a tenyeremet, hogy meg tudjam támasztani magam. Viszont a kezem megcsúszik, neki a törülközőnek, ami kioldódik és majdnem leesik róla. A kezét reflexből lehúzza, hogy meg tudja fogni a törölközőt, így elérem a levelet. Elvéve tőle elindulok kifelé, de még mielőtt kiérhettem volna megfogja a derekamat és visszahúz. Kiveszi a kezem közül a papírlapot, és újból a magasba emeli.
- Ne legyél már ennyire gyerekes! - teszem csípőre a kezemet. - Add ide!
- Majd én megsemmisítem. - vállalja a feladatot.
- Megcsinálom én. - megint a lapért nyúlok, de aztán fel is adom. - Ne legyél seggfej, add ide!
- Seggfej?
- Igen. Jó nagy. - elmosolyodik, majd ideadja a lapot. Összehúzom a szemöldökömet.
- Mi az?
- Csak úgy ideadod?
- Igen. Vegyem vissza?
- Nem, majd én elintézem.
- Rendben. - sokkal több makacsságra számítottam. De ezt nem mondom ki hangosan. - Hát akkor... Köszönöm. Azt hiszem. - majd sarkon fordulok és kimegyek a szobából. A kávéfőzőhöz sétálok és lefőzök egy jó nagy adag kávét. Pár perccel később Chris is megjelenik, most már felöltözve.
- Kávét?
- Kérek. - mondja vigyorogva.
- Miért vigyorogsz?
- Semmiért. - mondja a pultra nézve. De még mindig mosolyog.
- Mondd el! - unszolom.
- Ma el kell intéznem valamit, de sietek vissza. Utána arra gondoltam, hogy elvinném Aiden-t a pékségbe.
- Szeret veled a pékségbe menni.
- Ezt örömmel hallom, mert én is szeretek vele menni. Te nem jössz velünk?
- Nem rontom el a fiús napot. - könyöklöm a pultra.
- Nem rontanád el.
- Micsoda flört áradat van itt. - halljuk meg Paul hangját a lépcső irányából. - Mindjárt elsodor. - felállok és hátat fordítok a két fiúnak.
- Kérsz kávét? - kérdezem Paul-tól.
- Kérek bizony. Tehát mióta megy ez itt?
- Mi? - kérdezi Chris, míg én megcsinálom Paul kávéját.
- Jaj, ne játszátok már a hülyét! - húzza el a száját. - A vak is látja, ami itt folyik.
- Mi folyik Paul? - kérdezem ezt most én.
VOUS LISEZ
New York-i hajsza
Roman d'amourA gazdag családba született gyerekeknek sem olyan egyszerű az élete. Mindenki azt gondolja, hogy el vannak kényeztetve. És ez valamilyen szinten igaz is. De nem tudhatjuk mi bújik meg az árnyékba. Sarah Evans személyesen tapasztalta meg milyen hazug...
57. •Művészlelkek•
Depuis le début