47. •Minden jó, ha jó a vége•

Start from the beginning
                                    

- Nem lehetek csak úgy jó kedvű?

- Ha nem tudnám, hogy reggelente képes lennél megölni az első lélegző élőlényt, aki szembe jön veled, akkor de, elhinném neked, hogy jó kedved van.

- Ne szemétkedj kora reggel! - ütöm meg a mellkasát, mire az alattam lévő kezével közelebb húz magához.

- Akkor megtudhatom miért vagy ilyen jó kedvű?

- Ha sokáig faggatsz, akkor lehetek mogorva is. - húzom rá össze a szemem.

- Rólad álmodtam. - mondja és a kezét már nem csak a szeme elé teszi, hanem teljesen rá.

- Igazán? - bontakozom ki az öleléséből, majd felülök.

- Igen. Csodálatos egy álom volt.

- El is mondod?

- Nem. - ő is felül. De ő azzal a lendülettel fel is áll, majd a szekrényhez sétál, hogy kivegyen egy pólót. Illetve kettőt. Felemeli és felvont szemöldökkel kérdezi melyiket kérem, mire csak megvonom a vállam. A szürkét hajítja felém, ő pedig felveszi a sötétkéket.

- Ez komoly? Akkor miért mondtad el, hogy rólam álmodtál, ha nem osztod meg velem? Miért nem mondod el?

- Mert nem szép dolgok azok. Nem a reggelihez való.

- Ezzel nem csillapítottad a kíváncsiságomat. - veszem el az egyik párnát és felé hajítom.

- Úgy tűnik ezt soha nem fogod megtudni. - mondja miután kitért a párnám elől. Felmutatom neki a középső ujjamat, majd egy röhögés kíséretével kisétál a szobából. Felvéve a pólóját, majd elővéve egy leggingset én is így teszek. Leülök a pulthoz és szuggerálom az előttem álló Chris-t.

- Mondd már meg! - kérésnek indult, de inkább utasító hangnembe jött ki a számon.

- Mit kéne megmondania? - érkezik meg Paul a konyhába.

- Hogy mit álmodtam róla. - mondja Chris Paul felé fordulva.

- Mit álmodtál? - kérdezi Chris mellé sétálva. Rám vigyorog, majd Paul füléhez hajol. Próbálok bármit kivenni a suttogásából, de nem hallok mást csak susmorgást.

- Nem lehetsz ennyire gyerekes! - sóhajtok fel.

- Wow! - szólal meg Paul elképedve. Én pedig nagyokat pislogok. - Ez aztán szép álom. - mondja tátott szájjal, majd leül mellém.

- Ülj el mellőlem, vagy lelöklek a székedről. - figyelmeztetem.

- Engem ne bánts! - teszi fel védekezően a kezét. - A te pasid nem mondja el neked mit álmodott. - válasz helyett csak összehúzom rá is a szemem.

- Itt is van. - csúsztatja elénk a kávét. Azt hittem a forró ébresztőre gondol, de aztán folytatja. - A mogorva Sarah. A kedvencem. - kortyol Chris a kávéjába.

- Úgy utállak téged. - mondom fejet rázva.

- Én is szeretlek. - Paul csak röhög, majd kisétál Clara is, aki a szemét törölgeti és próbálja magát felébreszteni.

- Ti korán reggel kezditek egymás cseszegetését? - ül le Paul mellé.

- Mint látod. - vonom meg a vállamat, de a szememet nem veszem le Chris-ről.

- Tervezzük meg az este kimenetelét. - csapja össze a tenyerét Chris, majd leül mellém.

- A mai napot. - javítom ki. - Három ember vallomását kell felvegyétek. - mutatok a két fiúra. - Utána jön csak az este.

New York-i hajszaWhere stories live. Discover now