1.

22 1 0
                                    

Vajon milyen érzés lehet szeretni valakit? Én tényleg nem tudtam csak akkor amikor meg láttam őt. Amikor rá pillantottam éreztem hogy lángba borul az arcom éreztem hogy sokkal többet érzek Bakugou iránt mint kellene.
Hogy mikor is kezdődött ez?
Tavaly nyáron amikor  meg nem voltunk annyira jóba de mégis barátok voltunk.
Semmi közös nem volt bennünk. A strandol ültem egy magam. Egy forró padon.
A barátaival röplabdazott. Nekem is voltak barátaim sőt nagyon sok csak bakugout nem tudtam fel oldani.
Éppen a fuzetemet babraltam amikor hirtelen a labda el találta a fejem
Ahogy homalyosan láttam bakugou és pár barátja rohant hozzám.
-Jézusom?  Denki?Jól vagy? Nem volt szandekos-mondta egy rekett hang amikor éreztem egy simitast a homlokomon. Ki nyitottam a szemem. És bakugou ált velem szemben.
-öhh semmi gond tudo...
-cshh hallgass gyere be kötom ha gondolod.-en erre csak rá bólintottam
Sose volt szoros kapcsolatom bakugouval 
De mindig úgy éreztem hogy akarom őt
Kis korunk óta ismerjük egymást
Akkor többet foglalkozott velem.
-héé Denki minden oke fáj még a fejed?-kerdezte
-persze minden rendben.
Egy darabig csöndben ültünk egymás mellett míg rá kérdezett
-mit ennél most legszívesebben?
Lefagytam
-mondjuk ennek jégkrémet az most jól esne-mondtam kínosan érezve magam.
-akkor gyere vegyünk kettőt meg hívlak-valaszolta egy igen aranyos mosollyal
Erre csak biccentettem.
El mentünk meg venni a nyalansagokat
Le ültünk beszélgetni. Egy kicsit szomorú voltam.
Hiányoztak Bakugouval a régi évek.
-Mi a gond Denki? Nem ízlik?
-dede ízlik nem az  a gond csak...hátt..-hajtottam le a fejem
-bökd már ki!-eleg idegesen hangzott a hangja. Ritkán hallottam idegesnek. Mivel pszichológushoz járt O segített neki hogy hogy kezelje le a düht
-jah hát csak már nagyon rég beszéltünk konkrétan le se szarsz.
-hat de Denki bármikor oda johettel volna és akkor még beszéltük volna.-vagta rá értetlenkedve
-tudom de nem volt rá batorsagom.
-tudod mit Kaminari lesz nálam egy házi buli kb az egész osztaly el jön te is jöhetnel.
-Tenyleg?-kerdeztem csillogó szemekkel
-persze a hétvégén péntek suli után este felé várok mindenkit.
Ez már remek meg közelítés.

Én.... én....szeretlekWhere stories live. Discover now