Emlékszem rád...
Emlékszem hogy tárgyalásom volt még apád mutatott be nekem téged . Te csak ott áltál a jobbján vörös rúzs volt édes ajkaidon ,éjfekete hosszú göndör hajzuhatagod tündökölt a lámpa fényében, fehér sápadt arcod tengerkék iriszeid mely ahogy bele néztem elvesztem még mindig megmosolyogtatt hogyha te reád gondolok.
YOU ARE READING
A lélek poklában
FanfictionEgy maffia fönök szomorú emlékei a szerelméröl Kitépted a szárnyaim nem repülők csak zuhanok a mélybe . Mert már nincs erőm szárnyat növeszteni . Lassan elnyel a sötétség nincs már kiút az ördög jobb kezet nyújt utolsó lélegzetem is elhalványul miko...
