Mióta csak az eszemet tudom Liyue-be lakok. A szüleimet sosem ismertem, így Beidou nevelt fel egyedül. Beidou egy hajón talált rám mikor még kisgyerek voltam. Már nem tudom pontosan mi is volt a neve, de azt tudom, hogy ételt szerettem volna szerezni róla. Beidou azon a hajón szolgált 22 éves korában és rajta kapott mikor élelmet akartam volna lopni a konyhából. Látta, hogy nagyon sovány vagyok így felkarolt. Onnantól kezdve a gondomat viselte és vele mentem mindenhova. Mikor 18 lettem Beidouval elmentünk egy távoli régióba, Inazumába árucikk beszerzés miatt. Lementem Beidou szobájához, kopogtam, majd benyitottam.
-Bocsi, zavarlak? -[Y/N]! Gyere be nyugodtan, épp az útvonalat néztem át.-mutat Beidou az előtte lévő kiterített térképre.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ez itt Liyue?-mutatok a térképre. -Igen, Liyue Teyvat része. -Teyvat? -Mhm...Inazuma, Liyue, Mondstad, Sumeru, Fontaine, Nathlan, Shneznaya. Ezek Teyvat területei. Ez a térkép előttem csak Liyuét, Inazumát és Mondstad meg Sumerut mutatja, bár az utóbbi kettőnek csak egy kisrészét. -Ilyen hatalmas Teyvat? -Igen, és még én se láttam belőle mindent, de szeretném, hogy te láss mindent Teyvat csodáiból. Nem vagyok a vérszerinti Anyád, de próbálok mindent megadni neked. -És ez pont elég!-mosolygok Beidoura. -Nemsoká indulunk, úgyhogy menj a szobádba és pihenj. Hosszú út áll előttünk. -Rendben.
Másnap este partot értünk, majd leszálltunk Inazuma kikötőjébe. Váratlanul megpillantottam egy fiút, aki a hajónkra várt. Hófehér haja volt, ami között egy élénk vörös tincs virított. Szeme az őszi falevelek hullására emlékeztettek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Oh... Beidou! És...Te vagy [Y/N]? -Kazuha! De rég volt már!-karolja át a fiút Beidou a jobb karjával. -Megint szakét ittál Beidou?-nevetett a fiú. Kazuha leveszi Beidou karját a válláról majd elindul és kinyújtja a kezét felém. -Örvendek! Kaedehara Kazuha vagyok.-mosolygott rám. -Én pedig [Y/N] vagyok.-mosolyogtam a fiúra -Kazuha, kötbevezetnéd holnap Inazumába [Y/N]-t? Csak amíg nem végzünk az áruk felpakolásával. És kérlek vezesd el a ma esti szállására. -Persze, Beidou.-ezzel megfogta a kezemet, majd a város felé indultunk.
