Hűvös szellő fúj London borongós utcáin, amikor kilépek az otthon melegéből egyből felkapja a vörös göndör hajamat a szél és össze vissza dobálja. Megborzongok, nem szeretem a hideget, de amint meglátom a legjobb barátnőmet Nolát melegség ül a szívemre és felvidul az arcom. 3 éve ismerem őt, amióta ideköltöztünk anyuval és a bátyámmal. Egyből nagyon jóba lettünk és azóta elválaszthatatlanok vagyunk, együtt járunk még a suliba is minden reggel, akármennyire hideg idő legyen is. Útközben mindenféléről szó esett, például hogy nemsokára egyetemet kell választani de nem akarunk messze lenni egymástól így nehéz lesz majd dönteni. Meg hogy Nolának lett egy barátnője (igen, ő meleg) és nagyon aranyos a lány bár kicsit fura. 5 perc elteltével be is értünk az iskolába, a drágalátos Cansas High School-ba, mivel a szomszéd utcában lakom. Imádok végig sétálni a folyosón, főleg ha nincs ott ember, de ilyen szerencsém csak ritkán van. Első óra töri, a kedvencem, és szinte az egyetlen ami érdekel is. A tanár is normális, általában. Éppen az első világháborúnál járunk, az egyik kedvenc témakörömnél, amikor hirtelen egy varjú csapódik az ablaknak, épp mellettem. Nagyon megijedtem, még fel is sikoltottam és felpattantam a helyemről. Ültem volna vissza, de megláttan a varjúnál, ami épp zuhant a földre, egy levelet. Kíváncsi lettem mi lehet benne, majd egy hang megszólalt a fejembe hogy azonnal menjek le és tegyem el a levelet mert nekem címezték. Nem tudtam ellenállni a hangnak, így felkaptam a táskámat és kirohantam a teremből, majd le a lépcsőn. Amikor kiértem a suliból a madár ott feküdt a földön, megdermedve. Úgy tűnik meghalt, de a levelet nem engedte el. Odamentem, kivettem a csőréből a papír darabot. Fura módon volt leragasztva, akárhogy próbáltam nem tudtam kinyitni, se eltépni, se semmit, így tehát hagytam, úgy gondoltam majd megkérdezem anyut mi lehet vele. Nem is mentem már vissza a suliba, egyből hazamentem egy szó nélkül. Anyu még nem volt otthon de tudtam hogy nemsokára hazaér ha felhívom hogy baj van. Így is lett, egy óra múlva már itthon volt a bátyámmal, Marcoval együtt. Odaadtam a levelet, és anyu arcán ijedtséget, és haragot láttam, nem értettem miért, majd rákérdeztem.. Kár volt..
