Nagyon régen kezdtünk el beszélgetni, már egész kisebb korunk óta ismerjük egymást. Tudod, sosem gondoltam volna, hogy szeretni foglak. Legalábbis nem így. Ma már mindennél többet jelentesz, de nem lehetsz velem. Nem csak nem akarsz, hanem szimplán nem lehetsz. Barátod van s elmondásod szerint szereted őt, de akkor engem miért kedvelsz? Miért flörtölsz velem? Miért becézgetsz, de csak akkor, amikor nincs veled a barátod? Miért csinálod ezt velem? Azt mondtad, félsz egy lány-lány kapcsolattól. Megértem, én is félek, de nem egyből kell mindent csinálni. Persze azért másabb, mintha fiúval lennél, több mindent meg tud adni neked, de úgy érzem, ennyi után nekem is jár egy esély.
Csak képzeld el, ahogy együtt szaladunk egy gyönyörű tisztáson, majd megállsz, felém fordulsz s lágy, lassú csókba hívod ajkaim. A te piros párnáid tökéletesen illenek az én ajkaimhoz. Majd belenevetünk a csókba s csak nézzük egymást. A tücskök ciripelnek a háttérben, már kezd sötétedni de mi kint fekszünk a füvön egymás mellett s csak élvezzük egymás jelenlétét. Csak hallgatjuk a természet hangjait a csillagok alatt. Mikor elrepül felettünk egy hullócsillag, mindketten kívánunk valamit. Nemtudom, hogy te mit kívántál, mert nem mondtad el, én viszont azt kívántam, hogy mindig maradj mellettem s ne hagyj el. Ne hagyj egyedül a sötétben. Ne hagyj magamra a gondolataimmal. Semmi mást nem akartam...csak téged. Szemeidet lehunytad, én pedig téged néztelek. Nem tudtam levenni a szemem rólad. Gyönyörű voltál, ahogy a Hold fényt vetett arcodra. Lenyűgöző. Mikor szemeid kinyitottad, a Hold megcsillant bennük s én mégjobban szerelmes lettem. Rám néztél, majd elmosolyodtál. Beloptad magad a szívembe egyre mélyebben s mélyebben ezzel a csodás mosollyal. Minden mosolyod jobbá és szebbé tette a napom. Oldaladra fordulsz s a szemedbe lógó hajtincsed füled mögé teszem. Belepirulsz cselekedetembe, majd lassan közelebb jössz hozzám. Kezem a derekadra csúztatom s lágyan simogatni kezdem oldalad. Lenézek bájos ajkaidra, te is az enyémeimre, majd arcod közelebb húzva csókollak meg. Minden csókunk más érzés, de eddig ez volt a legjobb. Mikor elkezdesz fázni, elindulunk haza, te már a pulcsim viseled amit imádsz. Én pedig imádlak látni a pulcsimban. Hazaérve, veszel egy kád meleg fürdőt, én addig előkészítettem a kedvenc klasszikus zenénket a lemezlejátszón. Mikor kijössz a fürdőből, ott állok elötted, te pedig nem érted mi történik. Kezednél fogva vezetlek a szoba közepére majd felteszem a lemezt, s lassan táncolni kezdünk. Az óra mindjárt üti a hajnali egyet, te már elég fáradt vagy, de még mindig táncolsz velem. Lassan a füledbe súgom, hogy menjünk aludni, de te elaludtál karjaimban. Lassan leteszlek az ágyra s betakarlak, ablakodat becsukom, nyomok egy puszit homlokodra majd lesétálok a lépcsőtökön. Anyukád ott ül a kanapén, a kis éjjeli lámpa fel van oltva, borospohár az asztalon, s egy könyvet tart a kezében. Szemüvege alól felnéz rám, elmosolyodik, majd visszanéz a könyvre. Lassan én is elmosolyodom, majd kisétálok a bejárati ajtón.
Csak képzeld el...
