# 𝑺𝑻𝑹𝑨𝒀𝑲𝑰𝑫𝑺 || 𝑜𝑛𝑒 𝑠ℎ𝑜𝑡'𝑠 ; 🔞

HYUNIN - 1

fordítás

cím: szeretet

~Azt kérdezted, mit szeretek a legjobban benned~

-Hyung? -a vörös hajú a fiúra ugrott, aki a kanapén feküdt, és nagyon koncentráltan nézte a híreket.

-Mit szeretnél, szerelem? -tetovált karját Jeongin vállára rakta, és maga mellé ültette, miközben az öltönyös férfi még mindig nézte a TV-t.

-Hyuuuuung~ Mit szeretsz bennem? Nem, mi tetszik a legjobban bennem? Hm? Szerelmeeem~

Az idősebb csak megnyalta az ajkát. -Nézd, az új polgármesterjelöltről úgy hírlik, hogy droggyűrűben vesz részt. -mutat a TV-re, figyelmen kívül hagyva a barátja kérdését.

JeongIn rögtön bosszúsan puffantotta rózsaszín ajkait, így kitépte a távirányítót a barátja kezéből, és ráült, mielőtt még hagyta volna, hogy panaszkodjon. HyunJin tudta, hogy mit csinál rosszul, és hogy ez egyértelműen felzaklatja a kicsit, de kockáztatott.

Igen, szeret veszélyesen élni.

A vörös hajú keresztbe tette a karját, és a legidősebb követte a példáját. JeongIn egy pillanatra elvesztette a koncentrációját, amikor látta, hogy a fiú karjaiban az izmok meghajlanak, így sokkal jobbnak tűnnek a tetoválások, amelyek teljesen lefedik mindkét végtagot, de azonnal felépült.

-Hyunjin

-Én vagyok az, igen

-Feltettem neked egy kérdést, állat

-Igen, hallottam -Hyunjin a barátja combjaira tette a kezét, és kissé felemelte az ingjét, amely eltakarta a kis testet.

-És? Várom a választ Hwang! És ne fogdoss! -bármennyire is jól estek neki az értintések, eltolta a szőke kezeit.

-Uhm -horkant fel. Jeongin dühös arcára nézett és lesütötte a szemeit. Hyunjin komolyan nem fél a haláltól.. -Mindent szeretek benned, kicsim. Miért? Nem elég?

-De, csak szeretném ha kifejeznéd, nem pedig egy érzéketlen idióta lennél. Mindig szépeket mondok neked de te nekem semmit!

-Hogy? Csak mert nem válaszoltam egy buta kérdésre, ezért most nem szeretlek? Kételkedsz bennem?

-Aish, nem! Nem ezt mondom és ez nem egy buta kérdés!

-Hagyd abba ezt a témát, ez a kérdés ciki!

A kisebb sértődött és ideges volt.
Felkelt Hyunjin lábáról, és határozott léptekkel ment a közös szobájukba, hogy minél hamarabb elmenjen onnan.

Hyunjin végig figyelte őt némi idegszállal, hogy ezt csökkentse elkezdett játszani az alsó ajkán lévő piercinggel és nyelvével a szájpadlását masszírozta.

Végül felkelt a kanapéról, és kikapcsolta a televíziót. Elindult ő is a szobájukba, de még mielőtt oda ért volna, már kifelé tartott a kisebb sport ruhában és vállára tette a táskáját.

-Hová mész?

-Changbinnal és Felixel ma kezdünk edzeni. -semleges hangon beszélt, elhaladt mellette, autó kulcsokkal a kezében. Megállt az ajtóban és Hyunjin felé fordult. -Elmegyek, 1 hónapig nem leszek itt.

Oh Oh... Hyunjin ismeri ezeket a büntetéseket.

-Viccelsz, ugye?

-Tudod, hogy nem.

-Egy hónapra? Még egy hónapot sem bírsz ki.

-Te.. kihívsz engem?

-Nem nem nem nem! Én nem mondtam semmi ilyesmit!