Friendship or relationship

Első rész

A nevem Riley Johnson. Húsz éves vagyok. Az eddigi életem teljesen normális és hétköznapi. Az apám ügyvéd, anyámnak pedig egy jól menő női ruhaboltja van. Mind ezek mellett van egy hihetetlenül idegesítő öcsém Lucas, ő tizennégy éves. Seattle-ben élünk, de már nagyon el akarok innét húzni Los Angelesbe. Ja, valamit még kihagytam: van egy legjobb fiú barátom Michael. Vagy ahogy mindenki hívja Duff. Barátságunk egész kiskorunk óta tart, ugyanis a szüleink nagyon jóban vannak egymással. Duff két évvel öregebb tőlem, ezért néha úgy éreztem, hogy ő a bátyám. Tudom ez a két év nem valami nagy korkülönbség, de akkor is. Ha bármi olyan bajom volt amit a szüleimnek nem akartam elmondani, akkor azt neki mindig elmondhattam. Duff 191cm magas, én pedig 163cm vagyok, így úgy nézek ki mellette mint egy törpe. Szerencsére egy suliba jártunk, így sokat basztathattuk egymást. Közös ötletünk volt a Los Angelesbe költözés is. Közösen kinéztünk egy olcsó lakást aminek az árát hamar összedobtuk. Mindent gondosan elterveztünk, azt is, hogy mikor indulunk. Ezt már csak a szülőknek kell elmondanunk. Én az indulás előtt két nappal akarom elmondani anyuéknak(azaz ma) ahogyan Duff is. Így erőt vettem magamon és lementem a nappaliba, hogy elmondjam anyáméknak, hogy mik a terveim.

-Anyaaa, apaaa beszélhetnénk?-Kérdeztem félve.

-Persze, mond.-Mondta anya.

-Hát szóval az van, hogy Duffal holnap után elköltöznénk Los Angelesbe. De nem kell aggódnotok, már lakást is találtunk, meg munkát is.-Mikor elmondtam kicsit megkönnyebültem.

-Végülis már mind ketten felnőttek vagytok, szóval mi elengedünk téged.-Mondták anyuék.

-Ezaaaazz!-Mondtam, majd szaladtam is ki a házból egyenesen a Duffal közös titkoshelyünkre.

Megbeszéltük, hogy ma délután négykor itt találkozzunk. Kis idő múlva Duff is megérkezett.

-Na elengedtek?-Kérdezte miközben levágódott mellém és rágyújtott.

-Igeeen! Téged?-Mondtam miközben kivettem a kezéből a cigit, és elkezdtem szívni.

-Jó, engem is. Amúgy ki mondta neked, hogy elveheted a cigimet?-Mondta.

-Hát én.-Mondtam röhögve.

Erre ő is felröhögött.Nagy csend telepedett ránk. Pár percel később Duff törte meg a csendet.

-Holnap után fél hatra legyél a házad előtt.-Mondta.

-Olyan korán indulunk?- Nyöszörögtem.

-Igen, el akarom kerülni a dugót.-Felelte egyszerűen.

Ez után haza mentünk. A következő napon nem történt semmi extra. Összepakoltam a cuccaimat, az öcsémre ráparancsoltam, hogy kerülje el a szobámat különben nagyon megbánja. Még magamnak sem akartam bevallani, de hiányozni fog ez a kis köcsög. Az utazás reggelén már fél ötkor felpattantak a szemeim. Legalább volt időm rendesen összekészülődni. Fél hatkor kibattyogtam a ház elé a cuccaimmal és vártam Duffot. Mikor megérkezett gyorsan bepakoltunk, én pedig bevágódtam mellé az anyósülésre. Út közben Duff hirtelen rátette a kezét a combomra amin nagyon meglepődtem, mert ez előtt soha sem csinált ilyet. Érintésétől kirázott a hideg. Nem löktem el a kezért, mert nagyon jó érzés volt. De elvégre legjobb barátok vagyunk. Vagy több mint barátok? Na mindegy. Jó helyen van ott a keze.

-Te bírtál aludni éjszaka?-Törtem meg a csendet.

-Bírtam aludni, de végül is nem sokat aludtam, mert elbúcsúztam a barátnőmtől.-Mondta.

-A barátnő szó alatt arra a csajra gondolsz akit mindig megdöntesz amikor olyanod van?-Kérdeztem csipkelődve.

-Aham. De amúgy nem fog hiányozni.-Mondta, majd rácsapott egyet a combomra és a kezét visszarakta a kormányra.

-Baszdmeeeg. Most úgy nyakon vágnálak, csak vezetsz és nem akarom kinyírni magunkat.-Mondtam röhögve.

Erre Duff is elkezdett röhögni. Az út gyorsan eltelt és szerencsére a lakásunkat is hamar megtaláltuk. Előhalásztam a kulcsot a táskámból és bementünk a nagy kapun.A lakásunk a hatodikon volt. A liftbe gyorsan beraktuk a cuccunkat, majd fent kipakoltuk és bementünk a lakásba. Nem volt valami nagy szám az a lakás, de csak a miénk volt. Van egy konyha, egy fürdőszoba, egy wc, egy napali, és egy háló szoba.

-Te alszol a kanapén.-Mondtam, majd beszaladtam a hálószobába és rávetettem magam a nagy franciaágyra.

-A lófaszt.-Mondta Duff, majd ő is ledőlt mellém.

-Akkor az erkélyen szeretnél aludni?-Kérdeztem.

--Nem. Itt alszunk. Kurva nagy ez az ágy.-Mondta, majd felém fordult.

-Hát jó. De akkor ne horkolj, különben az erkélyen fogsz ébredni.-Mondtam röhögve.

-Megpróbálom. De te meg ne rugdosódj úgy mint amikor kicsik voltunk.-Mondta röhögve.

-Jó na, akkor rosszat álmodtam-Mondtam, majd felkeltem az ágyról.

A nap többi részében nem történt semmi. Kipakoltunk, én elkezdtem kitakarítani, Duff pedig a mikró méretű tévének nevezett valamit babrálta.