The Mounteverest

1. fejezet: Kezdetek

Sziasztok én Máté vagyok és el nem hiszitek mi történt velem? Várjatok, elmesélem. Elutaztam Ázsiába és egy hotelben szálltam meg. Másnap egyből megismerkedtem a szomszédokkal. Magamat ismerve, egyből fogadást kötöttem velük. A fogadás az volt, hogy: ki mássza meg hamarabb a Mount Everestet.

2. fejezet: A felkészülés

A harmadik nap reggel lementem a közeli faluba, hogy bevásároljak élelmiszerekből és biztonsági eszközökből. Közben elmélkedtem: Oké, ez egy fogadás, de túlélem? Meglettek a holmik, de még két órát töltöttem a faluban. Haza mentem össze pakoltam és elindultam mászni. A mászás annyira rossz volt le se tudtam írni kedves naplóm. Minél magasabbra másztam, annál jobban féltem. Mindenhol zord sziklák, hegyes kövek voltak. Igencsak meredek volt. Napnyugtára oda értem az 1. menedékházhoz. A vetélytársaim már ott voltak. Szégyelltem magam.

3. fejezet: A veszélyek kezdete

Negyedik nap meg reggeliztem le fürödtem és pirkadatkor már elindultam. A mászás közben nem igen változott a táj csak egyre hidegebb lett. Tudtam nem szabad hibáznom. Utam közben hallottam egy kő zuhanást. Felvettem a fej védőt és szemléltem. Egy hegyi kecske volt, aki hatalmas köveket rúgott le. Megvártam, hogy elmenjen. Nem akarok túlozni, de volt az két óra. Nagyon messze volt a következő menedékház. Megrémülve láttam, hogy vihar

közeledik. Megfigyeltem egy jó helyet a sátorozáshoz és futva elindultam oda. Útközben meg vágta a lábam egy kő, de szerencsésen oda értem. felépítettem menedékemet. Megpihentem bekötöztem magamat, és mintha a kevés levegő agyamra ment, volna, elindultam a viharba. Úgy nézet ki, mintha fehér semmiségben bóklásznék.

4. fejezet: A veszély zóna

Szerintem eltévedtem. A vihar egy óra múlva, mint ha eltűnt volna. Észrevettem, hogy mindet ellepett a hó. Minta, ha egy fehér sivatagban járnék. Jaj, elvesztettem a térképem a nagy viharban. Gondoltam úgyis felfele kell mászni. Mentem, mentem, de repedést hallottam és alattam lyuk keletkezett. Lezuhantam egy jégbarlangba kötöttem ki. Nagyon érdekes volt és hideg. Haladtam előre és észrevettem karmolásokat a jégben. Gondoltam medve volt. Menekülő utat találtam. Eszközömmel már kint is voltam. Másztam tovább a hegy nem kímélt egyre nehezebben másztam. Egyre inkább szédültem. Felfele egy hatalmas szakadékkal találkoztam. A kettő oldalt egy létra kötötte össze. Azon próbáltam átjutni sikeresen ment, de az utolsó lépésnél a létra lezuhant és csak egy kezemmel tudtam a túloldalon meg kapaszkodni. Majd nem meghaltam a szívem el akart szökni. Nagyon megijedtem. Ezután arról elmélkedtem, hogy ne forduljak vissza. Meg is pihentem, hogy feldolgozzam ezt. Kellet hozzá egy két vagy három óra. Újra elindultam és lehet, hogy hülyének néztek, de egy hatalmas üvöltést hallottam. Oda sietem a helyszín re és a hang egy jégbarlangból jött. Féltem megtudni, hogy mi van ott bent. Meg láttam egy jetit. Elfutottam a rémség elől. fehér szőrrel teli hatalmas szörny volt. olyan le írhatatlan. Kis híján meg tudtam menekülni elő le. Most azonnal befejezem az írást elnézést.

5. fejezet: A döntés

Újra elkezdtem mászni, ám láttam egy valamit a jégben és az egy ember volt. Majdnem elestem annyira megijedtem. Gondolkodtam, hogy mivel az összes ételem elfogyott és úgyis elhunyt ez a szegény ember, talán felhasználnám, hogy ne jussak erre a sorsra. Döntöttem és ezt nem fogom leírni. Minden hol hó volt, annyira szédültem mert annyira kevés volt a levegő. Összeszedtem minden maradék erőmet és másztam. 15 perc után láttam valamit. Oda kúsztam és nem hiszitek el ez a csúcs volt. Feljutottam, meg nyertem a fogadást!

vége