Joseph x Mary - Identity V (Befejezett)

A vadászat

Amint kiértünk, meg is láttuk a célpontot: Norton-t. Kiszámíthatalan volt az a srác... Már ismert minket, szóval eléggé nehéz volt a régi cseleinkkel elkapni. Éppen dekodolt. Mi csak figyeltük, és vártuk a pillanatot, hogy elkaphassuk, de hirtelen valami közbe vágott.
-Mi az ott?- kérdeztem.
-Hasonlít a kis barátnődre...- kacsintott rám Jack.
-M..m...még nem a barátnőm!
Teljesen kipirultam. Majd jobbam megfigyeltem a közeledő alakot. De nem olyan volt, mint Mary, hanem.... hanem... olyan kékes, átlátszós. Olyan volt, mint egy tükörkép. Hirtelen visszagondoltam amikor mesélte az erejét, de mire észre kaptam, már terror shock-ot kapott Norton. Nem értette mi történt. Erre Mary odatereportált egy furcsa, pörgős mozdulattal. Gyorsan kimásztam búvóhelyemről.
-Szia Mary... Látom megfogtad Norton-t..- mondtam elpirulva.
-Szia! Igen, megfogtam ezt a kis csibészt. De nem is tudtam, hogy Norton a neve!- mondta. Pár percig némán álltunk mire Mary megszólalt.
-Szia Norton!- köszönt a túlelőnek, azután felkötötte a lufira. Elindult az egyik rakétaszék felé. De hirtelen megláttam Martha-t. Nála volt a fegyvere. Egyenesen Mary felé szegezte. Éreztem, hogy nem jót jelent. Gyorsan Mary elé ugrottam. Még időben. A töltény engem talált el. Mary nagyokat nézett. Gyorsan berakta Norton-t  a székbe, majd egy intéssel átpasszolta Jack-nek.
-Joseph! Jól vagy?!- kérdezte Mary aggódva.
-I..igen...-mondtam, majd feltápaszkodtam. Elindultam Martha felé. Ő hátrálni kezdett. De én gyorsabb voltam, ütöttem is rá egyet. Elmenekült.
-Biztos jól vagy?- kérdezte Mary.
-Kicsit fáj a vállam, de nem olyan fontos...- mondtam. De Mary nem törődött a hazugságaimmal. Megfogta a kezemet, majd elráncigált. Bementünk a bázisra. Mary bekötötte a sebemet, majd rám mosolygott. Kipirultam. Próbáltam elrejteni. Majd végül Mary kilépett az ajtón. Benézett a résen.
-Maradj ott. Pihenned kell.- mondta Mary.
Majd az ajtót szépen lassan bezárta.