Titkolt ikrek

1.

Egy lány ült az ablaknál, és reménykedve nézte a lent játszó gyerekeket. Hosszú, derékig érő vörös haja és kék szeme volt. Homlokát nekitámasztotta a hideg ablaküvegnek és eszébe jutott milyen nap van. Hogy is felejthette el? Felállt,lefutott a konyhába ahol meg is találta Mrs.Helent.
-Ma van a szülinapom Helen!
-Úgy bizony Liza, a 11.szülinapod.
Különleges lesz ez Liza. Ezt már csak úgy magában gondolta hozzá. Ugyanis, amit csak ő tudhatott az az volt, hogy az igazi neve nem Elizabeth Evans, hanem Elizabeth Potter a Kis túlélő ikre. Azt is csak ő tudhatta, hogy Liza varázsló. De ez ma megváltozik. Ma megtudja ami eddig rejtve volt előle, a világ,amibe ő is tartozik. Miközben ezen gondolkozott észrevette, hogy Liza visszament a szobájába. Csöngettek. Tudhatta volna hogy Dumbledore nem késik, így hát lement és ajtót nyitott.
-Üdvözlöm Dumbledore.
-Én is üdvözlöm Mrs.Helen. Hol van Elizabeth?
-Fent a szobájában. Biztos én mondja el neki?
-Igen megkérném. Magát jobban ismeri. Tessék itt a levél.
Azzal átadott egy kicsit gyűrött, vörös pecséttel lezárt borítékot. Helen átvette majd Dumbledore elköszönt és egy halk pukkanással eltűnt. Nagyot sóhajtott aztán elindult hogy elmesélje Lizának amit 10 éve titkolnak előle. Elhatározta hogy felkészíti rá mi lesz Roxfortban, elviszi az Abszol útra, közösen vesznek meg mindent és mindent megmutat neki. Amikor felért óvatosan bekopogott és a "Szabad!" után bement. Lizát az ablaknál találta mint mindig,mikor egyedül érzi magát. Leült az ágyra,vett egy nagy levegőt és nekikezdett.
-Liza el kell mondanom valamit amit eddig nem tehettem meg.
Liza nagy érdeklődéssel odafordult.
-Boszorkány vagy.
-Hogy mi vagyok? - Liza felpattant és odarohant Helenhez.
-Boszorkány. Ahogy én is. - Azzal elővette a pálcáját és lángra lobbantotta az éjjeliszekrényt. A lány ámulva nézte aztán megkérdezte:
-Hogy csináltad?
-Varázsoltam.
-Ilyet én is tudok?
-Igen, te is tudsz varázsolni. De ahhoz meg kell tanulnod egyet s mást.
-Hol fogom én azt megtanulni?
-Roxfortban. Én is ott tanultam, sőt a szüleid is.
-Te ismerted a szüleimet?
-Igen ismertem őket. Miután meghaltak Dumbledore,a legnagyobb varázsló,hozott ide téged.
-Hogy haltak meg?
-Az évszázad legfélelmetesebb varázslója ölte meg őket.
-Hogy hívják azt a varázslót?
-Hát... - Helen nyelt egyet. Nem szeretett arról beszélni hogyan haltak meg a szülei és hogyan került ide - Ha nagyon muszáj akkor csak Tudjukkinek hívjuk.
-Mi a valódi neve?
-Voldemort. - Összerezzent aztán folytatta - Ne kérd hogy megismételjem.
-És ő jelenleg is él? Vagy valaki már megölte?
-Él is de nem is. Ezt azért mondom mert egy Harry Potter nevű kisfiú visszaverte a halálos átkot amit rá akart küldeni. Mendemondák vannak róla hogy...
-Meséld el mi volt azzal a Harry Potterrel!
-Rendben. Godric' Hollow 1981 október 31.-én Tudjukki betört Lily és James Potter házába. A feketemágus először Jamest ölte aztán tovább ment a gyerekszobába hogy Lilyvel és a gyerekkel is végezzen. Amikor Lilyt megölte gondolom tiszta munkát akart végezni ezért kimondta a halálos átkot a kicsire is. Viszont arra nem számított hogy visszapattan az átok és ez a vesztét okozza. Harry alig egy éves volt és kivédte a halálos átkot! És megúszta egy sebhellyel a homlokán! Ezzel a kegyetlen mágust bujdosásra kényszerítette ő maga pedig híres lett.
-És ő meghalt? Mármint Tudjukki.
-Meghalt? Kétlem. Meghalni csak az emberek tudna de benne nem volt semmi emberség. Mások szerint elbujdosott és csak a megfelelő alkaromra vár hogy visszatérjen. Szerintem ez se igaz. Már rég visszajöhetett volna. Én úgy gondolom valahol erőtlenül bujkál,elveszett lélekként és szolgát keres aki segítene neki.
-És Roxfort milyen? Jó hely? - Látszott, hogy el akar kanyarodni ettől a témától. Nem szeretett holtakról vagy kegyetlen emberekről beszélni. Ez a téma pedig mindkettőt érintette.
-Ja majdnem elfelejtettem. Tessék itt a roxforti leveled. - azzal átnyújtott egy kicsit gyűrött,
vörös pecsétes borítékot amin smaragdzöld betűkkel kanyargott a neve és hogy hol "lakik". Liza kibontotta és kezébe vett egy kicsit megfakult lapot. A kezdeti csodálkozás végül egy furcsa kérdő-furcsálló arckifejezésbe ment át. Helen szinte látta hogy a lány fejében záporoznak a kérdések. Végül csak egyet tett fel:
-Mi az hogy bagolyfordultával küldjön választ?
-Tényleg majdnem elfelejtettem! Mindjárt jövök. - Azzal Liza egyedül maradt a gondolataival. Hátradőlt az ágyon és próbálta helyretenni záporozó gondolataival. Olyan ismerős ez a Harry Potter. Mintha valahol hallotta már volna. De az nem lehet hiszen minden évben ugyan oda mentek egy híres varázsló meg valószínűleg jobb helyre megy. Vagy ki tudja. De ha a szüleit megölték hol van? Lehet hogy ő is egy árvaházban van és nem tudja hogy varázsló? Vagy egy család befogadta? Míg ezen gondolkozott Helen visszajött és leült az ágy szélére.
-Na mikor megyünk az Abszol útra?
-Hova?
-Ott fogunk mindent megvenni.
-Most!
-Most nem lehet de esetleg holnap. Úgy jó lesz?
-Persze!