Angyali álca. ~Hyunlix (BEFEJEZETT✔️)

20. ~Huszadik fejezet.

„A távolság igen is szétszedi azt, ami hamis de nem győzi le azt, ami igaz."

Pár nappal később

★Írói szemszög★

Csak hogy értsétek mi történt pár nap alatt;

Nos Seungmin-nak és Bangchan-nak el kellett menniük Japánba, Seungmin szüleihez mivel az apjának sok dolga akadt és az anyja teljesen ki van ettől. Bangchan közbe majd megőrül, mert nem tudja mi van Felix-el.

Chim szegénykénk baromi fáradt, mivel sokat kell utaznia ide -oda.

Han és Minho tökéletesen megvannak. Jól megvannak, boldog egymással. Persze vannak kisebb vitáik, de utána mindig Hannie fut az idősebb karjaiba.

Beomgyu és Yeonjun is tökéletes megvannak. Együtt töltik szabad időjüket, ha valami nem jó akkor megbeszélik. Mondjuk, éppen készülnek egy kis kiruccanásra. Mennek Sydney-be.

Hyunjin és Felix nos.. Hyunjin át vette Felix-től a maffiát és baromi sok dolga van. A kis Felix-ünkre alig jut ideje. Felix, ő ma fog debütálni. Kai nagyon sokat segít egyébként neki. Sokat van a barátaival, mivel Hyunjin nem nagyon ér rá. Persze attól szeretik egymást és nem ér véget az ő történetük itt.

★Felix pov★

Éppen ma fogok debütálni, és már baromira várom a koncertet. Mielőtt azonban elutazna Beom az előtt debütál, majd elutazik. Bár szerintem jobb lenne ha később debütálna de mindegy..

Egy óra múlva

Igazából hatalmas buli volt a koncert csak.. nem volt ott Hyunjin. Azt mondta mindenképpen ott lesz, és ha baj van ugrik. Ehelyett Beom ugrott amikor elkezdtem szédülni.

Haza mentem kocsival, és össze pakoltam a cuccaimat. Elköltözöm? Nem. Elmegyek egyedül valahova? Igen. Több napra tervezek menni, mivel gecire elegem van, hogy Hyunjin nem szán rám annyi időt, mint a kapcsolatunk elején.

-Szia kicsim. -jött be a szobámba totál higgadtan Hyunjin.

-Szia. -köszöntem neki ridegen, és tovább pakoltam.

-Hova pakolsz? Megyünk valahova? -kérdezte.

-Hát én megyek, te meg maradsz. -totál nyugodt voltam.

-Mi történt drágám? -kérdezte átölelve engem, mire lelöktem kezeit csipőmről és megfordultam.

-Milyen nap van? -kérdeztem tőle.

-Hétfő. -vágta rá.

-Hanyadika?

-12.04

-Mi történt ma amire te nem jöttél el és velem kapcsolatos?

-Bassza meg! -kiáltott fel. -Sajnálom kincsem. Kérlek, ne haragudj rám.

-Ne haragudjak rád? -kérdeztem nevetve. -Kai és Beom volt ott amikor majdnem elájultam és nem te. Ez gecire fájt. -mondtam neki. -Mostanában folyton csak dolgo-- -nem tudtam befejezni mivel közbe vágott.

-Hát ne csodálkozz hogy folyton csak dolgozom ha itthon kicsapod a hisztit. -mondta ki mérgesen.

-Tessék? -kérdeztem..

-A többiek is biztos azért mentek el mert nem bírták ki ahogy hisztizel. -mondta..

Ezután elkezdtem sírni és tovább pakoltam. Mikor végeztem elé álltam és csak ennyit mondtam:

-Sache que tu perds ton temps, mais me fais pas perdre le mien, si t'es pas  prête, je m'en vais. -mondtam neki franicáiul. (A szöveg az egy dalból van. Annyit jelent nagyjából hogy; tudd hogy az idődet vesztegeted, de az enyémet ne vedd el. Ha nem állsz készen, elmegyek. Í.M.J)

És ezzel otthagytam.

---

Ezt nekem fájt megírni..