Go! (Barátok extrákkal, enemies to lovers)

Five

Amikor felkelten Sam még mindig szuszogott. Ránéztem az órára: 10:34. Megpróbáltam felkelni de nem ment. A fiú mögöttem feküdt kezeit pedig a hasam körül átölelve pihentette és nem akart elengedni. Jó akkor még fél óra. Azzal nagy nehezen szembefordultan a sráccal és a haját kezdtem birizgálni. Olyan puha és össze vissza áll neki. Már ki van szőkülve. Mondta hogy néha elmegy dolgozni a strandra meg ugye szörfözni és innen ismer egy csomó embert, ja meg persze a suli és a foci miatt. Megtudtam hogy az apja alkoholista és csak mukába jár meg persze a kocsmába egész nap alig van otthonukban az anyukája gondoskodik róla. Azt is elmondta hogy imádja a szőke tincseket a hajamba és hogy ki kéne festenünk egymásnak az egyik tincsét kékre mert kiderült hogy neki is az a kedvenc színe. Már csak 1 nap suliig. Be kéne vásárolnom rá és akkor vehetnénk hajfestéket is. Oké meg van a mai nap terv már csak Samet kell rávenni. Remélhetőleg nem annyira másnapos de az se baj ha az legalább lesz min röhögni. Az viszont biztos hogy én fogok vezetni habár az utat sem tudom. Miközben agyaltam a fiú kinyitotta szemét.
-Jó reggelt Csipkerózsika, szépet aludtál?- kérdeztem tőle.
-Megjött a hercegem?- felhorkantottam egyet hangja mélyebb volt mint szokott és látszott rajta hogy másnapos.
-Fáj valamid?
-A fejem meg úgy érzem magam mint egy rongy.
-Az szuper! Akkor ma babysitterkedni fogok.
-De fizetést nem kapsz!
-Majd meglátjuk- azzal feláltam és indulni kezdtem- Maradj itt!
Lementem a konyhába vettem egy aspirint és melegítettem teát Samnek. Gyorsan megízesítettem raktam hozzá csokis kekszet majd mentem vissza a szobámba. A fiú az ajtó nyitódására kinyitotta szemét. Odahelyeztem hozzá a tálcát a kajával.
-Ezt nyeld le.- mondtam- Mire visszajövök semmi ne legyen a tálcán az üres tányérokon kívül!
-Igenis asszonyom!- azzal lehúzta a gyógyszert.
Gyorsan össze készültem. Mire vissza értem büszkén vettem észre hogy az étel eltűnt.
-Ez a beszéd Rózsika!- vertem vállon. -El jössz velem bevásárolni sulira ja meg akkor meg tudjuk venni a hajfestéket.
-Aha.
-Biztos?
-Persze, de vezetni nem fogok!
-Az nekem is megy.- erre felhúzta az egyik szemöldökét.- Megmutatom neked az én babámat!
-Most félnem kéne?
-Hát jobb félni mint megijedni.
-Milyen bölcs valaki!
Azzal indultunk is lefelé
-Amúgy tetszik az apukád stílusa!
-Ezt anyumnak köszönd ő veszi neki nagyrészt a ruhákat. Kivéve a cipőket azért valamiért odavan apa.
-Jóba vagy apuddal?- kiértünk a házból és a garázshoz mentünk.
-Hát. Inkább hanyagoljuk ezt a témát.
Erre csak egy bólintást kaptam. Látszott rajta hogy érdekli de nem akarom hogy a negativitás dörömböljön a fejembe. Kinyitottam a garázsajtót és  pillantást vettem a fiúval a robogómra.
-De király!
-Ugye! Ha akarod lehetsz az anyja.
-Mekkora megtiszteltetés- mondta miközben kezét szívéhez helyezi és mintha eljátszaná hogy olvadna. -Mikor kaptad?
-15. szülinapomra. Na és te? Mikor kaptad a motort.
-Az apám egyik haverja adta neki (mármint az apjának) miután korházba került az egyik motorja miatt. Úgy volt vele hogy egy életre elég volt neki a motorozásból és tudta hogy én nagyon vágyok egyre szóval nekem adta. Amúgy meg zsír gazdag a férfi a lánya meg a sulinkba jár, majd megmutatom ki az.
-Azta te kis mázlista. Biztos rendes ember kehet a férfi.
-Hát nem annyira, de hálás vagyok neki.
-Ezt megértem.

Felvettük a sisakokat ahogyan előzőnek is. Sam rakta rám én meg rá, majd indultunk is! Útközben a srác átkarolta a derekam és fejét rámhajtotta amitõl önkénytelenül is megjelentek a pillangók a hasamban. Féltem hogy itt helyben elalszik és szépen ledől a járgányról de azzal bíztattam magam hogy talán nem ennyire nem hülye.

Egy nagy plázába mentünk ahová Sam navigált el nagynehez. Útközben úgy volt vele hogy milyen vicces lesz ha rossz felé navigál és az utolsó másodpercbe mondja el hogy hopp mégsem erre kell menni. 
-De éppségbe ideértünk, ez a lényeg nem?- mondogatja miközben leszídtam milyen idióta. A magyarázkodására egy tarkónverést kapott amire fájdalnasan az érintett helyet dörzsölgetni kezdte.
-Nem. Az a lényeg hogy nem ugrottam még rád és szabdostalak szét.
-Legalább börtönbe kerülsz érte.
-Te meg a pokolba.
Erre csak fepröhögtünk és mentünk a hajfestékes boltba.

-Ez a kék jó?- mutatott fel egy rikitó színűt.
-Néha nem tudom eldönteni hogy te viccelődsz vagy csak ilyen hülye vagy.- mondom neki miközbe odasértáltak mellénk nálunk egy kicsivel fiatalabb lányok és a festékek között kezdtek kutatni hasonlóan mint mi.
-Mindkettő. Meg persze a tiéd is vagyok.
Erre lányok mellettünk kacagni kezdtek én pedig arcomat a kezeimbe temettem és összerogytam. Erre a fiú hangos röhögésbe kezdett. Mikor befejezte felhúzott a földről és tovább keresgélni kezdtünk. Végül egy sötétkék színû mellett döntöttünk ami nem tudom hogy jó vagy rossz választás lesz-e de majd meglátjuk. Aztán jöhettek a tanszerek amikkel viszonylag gyorsan megvoltunk. Miután ezekkel is végeztünk éhesek lettünk ezért beültünk a mekibe ahol találkoztunk Alexel, Jackobbal és egy csajjal aki valszeg Jackob csaja vagy milye lehetett. De ezek falták egymást 0/24-be azt hittem beokádok.
-Szia PÓTANYAAAAAAA!!!- ugrált felém Alex és átölelt.
-Csáó Lena! Sam mizujs haver? Randitok van?- kérdezte Jackob amire csak egy szúrós nézést kapott tőlem.- Ja vettem az adást.
-Sajnos nem.- mondta a fiú amire beleütöttem a vállába.
-Jackieee!!!- nyögdöste a lány.- Samnek lett csaja?
-Legjobb barátok vagyunk.- mondtam tömören. Hát ez a lány sem az agyáról híres. Elkezdett méregetni majd valamit bepötyögött a telójába. Ennek meg mi baja?!
-Ti már ettetek?- kérdezte Alex mármint az újdonsült "fiam".
-Nem, most jöttünk!- felelte Sam.
-Szuper akkor együnk együtt!

Megrendeltük a kaját és elfoglaltuk a helyünket egy random asztalnál. Nagy nehezen rábeszéltem a srácokat hogy fizetek én ami úgy fél órába telt. A csaj akinek kiderült Nicki a neve folyamatosan adta nekem a nézéseket de úgy voltam vele hogy nem mindenkinek kell kedvelnie és hogy nem kell vele foglalkoznom de akkor is zavart. Nicki kikéreckedett mosdóba de mielött ezt megtette volna adott nekem egy undort kifejező fejet egy bombastic side eye-al. Mi a franc?!
-Dik hogy nézett rád a csaj!- súgta nekem Sam.
-ÚGYEEEE!!!- na mehet a kibeszélés.
-Azt ugye tudjátok hogy társaságba nem illik sugdolózni.
-Téged meg mióta érdekel az illem haver.- vágta rá drága barátom.
-Nem az illem érdekli hanem az hogy mit beszéltek.- mondta Alex- és engem is!
-Csak szerintünk nem kedvel engem a csaj- válaszoltam.
-Hát nem tudom elég furán nézett rád.
-De hogy miért..- értetlenkedtem.
-Valami pletyka amúgy van a buliról rólad Sam!- jelentette ki a fiam.
-Az szép mert nem emlékszek semmire!
Akkor nem is emlékezhet a beszélgetésünkre. Hát ez kicsit elszomorító de hát ez van :/.
-Az szuper- mondom kicsit letörve amire csak egy fura nézést kaptam tőle.
-Na szóval az történt..- Alex nem bírt magával és úgy elkezdte hadarni az egészet- hogy a buliba odajött hozzád Jessica és elvileg megláttad Helenát és lepatintottad a csajt mint valami bogarat a karodról.
-Damn!
-Ki az a Jessica?
-Fú kislány valszeg a jövőbeli legnagyobb ellenséged.- az szép.- A csaj tuti meggyűlölt.
-Hát ez nekem elég kínai.
-A csaj a pomponlány kapitány vagy mi és a suli pick me-je. Nicki is neki a hódolója.- ebből leszűrtem mindent. Szóval Jack barátnője vele irogatott rólam a telóján. Hirtelen rámjött a hányinger és a pánik. Az arcom kifehéredett kezem pedig remegni kezdtek. El sem kezdőtött a suli de már is egy egész pomponlány brigádot magamra haragítottam és minközül a legrosszabb hogy a suli "quenn bee"-jét is. Karomat az asztal alá rejtettem fejemet pedig az asztalra döntöttem és sóhajtottam egy óriásit.
-Léna jól vagy?-kérdezte Alex.
-Igen de szerintem kimegyek a mosdóba.
Nagyon rosszul kezdtem érezni magamat ezért rohanni kezdtem a wcre. Útközben összeütköztem pár enberrel beleértve Nickit is. Mikor ez megtörtent egy fura pillantást kaptam tőle de nem érdekelt. Csak egyedül akaratam lenni. Hirtelen rámzúdult az összes problémám. Szuper. Könnyezni kezdtem és csak zúdulni kezdett az egyik a másik után. Ez nem jó. Hirtelen kopogást hallottam az ajtón.
-Helena jól vagy?- szólalt meg Nicki?!
-Igen kérlek hagyj békén!
A lány erre nem válaszolt gondolom kilépett.

Pár perc múlva újra kopogtatást hallottam.
-Nicki mondtam hogy hagyjál!!!
-Nem Nicki vagyok. Engedj be hercegnő!
Kinyitottam nagynehezen az ajtót pedig nagyon nem akartam. A kezeim nagyon remegtek.
-Gyere menjünk haza!- mondta a Sam mosolyogva és felkapott a földről. Hangja nyugott volt és édes mint a cukrozott eper. Imádom a cukrozott epret! Eleresztettem könnyeimet és csak sírtam rajta. Lógtan rajta mint valami csinpánz és úgy sétáltunk ki az épületből de nem érdekelte semelyikünket.  Felültünk a robogóra és mentünk haza persze most helyet cserélve (pedig úgy volt hogy nem vezet). Az épületek összefolytak előttem az esõ is eleredt és a fiú polója szinte átázott a könnyeimtől. Kezem még mindig reszketett de már nem amnyira mert biztonságba éresztem magam. Úgy éreztem hogy csak el akarok tűnni Sammel és soha nem látni ezeket az embereket. Mit ártottam annak a Jessickának?! Mit ártottam a családomnak?! Miért teszik ezt velem?! SAM! SEGÍTS!