1. A sorsom.

54 1 0
                                    


Kedd. Minden napom ugyan úgy indul. Ugyan olyan unalmas hat órával egész héten. Aztán haza érek és alszom. De ma nem.

 A délelőtt ugyan úgy telt mint mindegyik másik. Délután mikor haza  értem apámat és anyám régi hőssegédjét, Airát láttam. Kissé meglepődve álltam az ajtóban, míg oda nem hívtak magukhoz. Bekövetkezett egy olyan dolog amit próbáltam elkerülni.

Tudod , hogy ki az az Endeavor  - kérdezte Aira miközben a táskájában matatott.

Persze hogy tudom!- Montam kissé flegmán.

Azért jöttem ide hogy vissza utazz velem Japánba - mondta Aira  teljes határozottsággal - Endeavor  és anyukád együtt dolgoztak... és a minap felmerült, hogy a te képességeddel beléphetnél Endeavor ügynökségébe a jövőben. - Aira kicsit várt, hogy   válaszolok-e vagy nem de nem voltam hajlandó, ezért folytatta - Ééés ha velem jönnél Japánba jobbak lennének a lehetőségeid nem mellesleg tovább vihetnéd édesanyád munkásságát.

Mikor indulnál vissza Aira? - kérdeztem elhalkulva -

Akár már ma, hogyha sietsz... - válaszolt -

Tulajdonképpen soha nem akartam hős lenni mert nem mozgatott meg ez a téma. De az már igen, hogy el utazhatok ebből az országból, igazából semmi nem köt ide.

Így hát nagy nehezen beleegyeztem ebbe az egészbe, azt képzelve, hogy nekem úgyse az lesz a sorsom hogy hősködjek.




Mélypont. Hawks x readerWhere stories live. Discover now