sinstagram [ls au]

XX

[harrystyles üzenetet küldött neked]

harrystyles: felszálltam

okes, kimegyek eled a vasutra

harrytsyles: okés
harrytsyles: (képet *egy rét látszódik a vonatablakon keresztül* küldött)

[harrystyles üzenetet küldött neked]

harrystyles: tíz perc.

okes, en is lassan a vasutallomason vagyok
na, itt

Louis felnézett a telefonjáról. A vágány kijelzője azt mutatta, a Holmes Chapelből érkező vonat két perc múlva befut. Annyi sem volt. Louis nagyot nyelt, és figyelte a nyíló ajtókat.

[harrystyles üzenetet küldött neked]

harrytsyles: kb a végén vagyok

Louis elindult a hátsó vagonok felé. Meglátott egy magas, göndör srácot lelépni az ajtó lépcsőjéről, és azonnal felismerte. Harry még nem vette észre őt, idegesen pásztázta a tömeget.

- Harry! - kiáltott. A fiú rákapta a tekintetét. Fiatal arcán mosoly jelent meg, amitől felragyogott. Intett egyet, majd gyorsabban kezdte szedni a lábait, hogy minél hamarabb megölelhessék egymást.

- Szia.

- Jó utad volt?

Harry nevetve megrázta a fejét. - Persze. Jót várakoztál?

- Nem. - összehúzta a szemét, és úgy nézett Harryre. - Izgultam, hogy biztonságban ideérsz -e. - Végignézett a fiún. Magas, jó kiállású, pont mint a képein. Nem túlsúlyos, de nem is vékony - szimplán csinos, de úgy mint ahogy egy fiú csinos. Megvadult haját napszemüveggel próbálta félretűzni, amit percenként igazítgat, hogy elrejtse zavarát. Zöld szeme szinte világított fekete tusa mögött.

- Izgultál? Nem vagy egyedül. - egymásra mosolyogtak. Louis ajkai teljesen elvarázsolták, mosolya nem csak szimpatikus, de szívmelengető is volt. - Tetszik a hajad.

- Nekem te tetszel. - összenevettek.

Amint átértek az aluljárón, Louis jobbra fordult. - Nemsokára otthon vagyunk, kábé öt perc. Szerencsére nem lakom messze. Addig is, rá szeretnék kérdezni valamire. - Harry bólintott, hogy folytassa. - Először is, mesélj arról, mihez lesz ma kedved.

- Úgy érted szex szempontból?

- Akár. De ha nincs kedved hozzá, csinálhatunk mást is.

Harry értetlenül megtorpant. - Szexelni jöttem. - Összehúzott szemöldöke és játékos hangneme feldobta Louist.

- Még visszafordulhatsz.

- Oh nem, most már totálisan lefekszünk. - egy ideig egymás szemébe bámultak, majd mindketten felnevettek. - Egyébként a témára visszatérve, semmi extrára nem gondoltam. Old-school szex egy kisbfojtogatással? Bár az ilyenekről még érdemes lenne beszélnünk.

- Jól hangzik, egyetértek.

- Kinkek és turn-offok?

- Hm, igazából bármi belefér nekem addig amíg tudok róla. Ne érjen meglepepetés, és jók vagyunk. - Az idősebbik összeborzolta Harry haját. - Te szereted ha érnek meglepetések az ágyban?

- Oh, igen. - sunyin behúzta a nyakát - erős submissive queen tudok lenni, ha úgy jön ki a lépés.

Megálltak egy kicsi, de rendezett ház előtt. Levendula és apró sárga virágok díszítették az előkertet. A kapu nehezen nyílt, vagy csak Harry izgatottsága nyújtotta meg a másodperceket - de a tudat, hogy hamarosan kettesben lesz Louissal négy fal között, elvette az eszét. Az előszobában gyorsan lekapták a cipőiket, de a táskáik már a kanapéra kerültek. Harry tüzetesen körbenézett. Meglepően rendezett volt minden. Az egyetlen furcsaság az volt, hogy össze-vissza könyvek hevertek az asztalon, a párkányon, a földön. A konyha ajtaján bepillantva felismerte a pultot, amin Louis egyik legikonikusabb képe készült. Izgatottság futotta át.

- Kérsz egy kávét?

Harry megrázta a fejét. Nem volt fáradt. Szomjas sem. Éhes sem. Louisra nézett. Ujjait összefűzte a dereka előtt, és hagyta, hogy átjárja ez a kicsit ismerős, kicsit ismeretlen érzés. Élt. - Gyönyörű vagy. - csúszott ki a száján.

- Igen? - A göndör válasz helyett közelebb lépett hozzá. Jobb kezét Louis arcára simította, az ujjai remegtek. - Félsz.

- Igen.

- Tőlem? Ha nem érzed magad biztonságban, azonnal szólj. Megnyugtatna, ha nyitva hagynám az ajtót? - Elnézett - Megértem, ha ez az ismeretlen helyzet megrémít...

- Annyit tudsz beszélni, de sosem amit hallani akarok.

Az idősebbik nevetve összevonta a szemöldökét. - Mit szeretnél hallani? - Harry hátralépett, majd a kanapéra ült. A testtartása, a kisugárzása, a mozdulatai azonnal elárulták Louisnak a választ. - Vágysz rám, nem igaz? - a másik csak figyelmesen tartotta a szemkontaktust. - Remélem, mert elvesztem az eszem ha most hazamész.

Odasétált és a fiú fölé hajolva a nyakára simította a kezét. Harry lehunyta a szemeit, és szinte azonnal az érintésbe simult. Jól esett neki a meleg, ahogy a bőr a bőrhöz ér. Beharapta az ajkát. - Igen.

- Jó.

- Jó. - mosolyogva mondta, majd kinyitotta a szemét. Remélte, hogy a tekintete tükrözi a tüzet, amit magában érzett felgyulladni.

- Jó. - bólintott Louis. Harry ajkait nézte. - Most meg foglak csókolni.

- Jó. - suttogta.