Sztárszerelem

Miénk a pillanat

-         Miért táncolsz vissza? – kérdezte csendesen. – Hiszen akarod, mindketten akarjuk.

-         Nevetséges lenne, tovább titkolni, hogy akarom. Igen akarom, de nem a kamerák előtt. Legalább az had legyen csak az enyém! – húzódtam el és ránéztem. – Legalább a csókunk legyen csak az enyém! A miénk!

-         Akkor lépjünk le! Lelépünk valahova, ahol csak ketten vagyunk és…

-         Nem! Az már nem lenne az igazi!

-         Miért? – ráncolta a homlokát mire felsóhajtottam és magam után húztam, az italokkal megpakolt asztalhoz.

Kevertem magamnak és Krisztiánnak egy whisky kólát, majd megfordultam és a táncoló embereket kezdtem el figyelni. Hogy is magyarázhattam volna meg Krisztiánnak, azt, amit éreztem? Úgy, hogy meg is értsen, és ne nevessen ki. Talán butaság volt, de én ragaszkodtam ahhoz, hogy az első alkalom tökéletes legyen, nemcsak a szexben, hanem a csókban is. Nem szerettem volna, ha előre megbeszéljük, hogy na, most akkor lelépünk csókolózni, mert akkor tuti biztos, hogy ideges lettem volna és előre túlgondoltam volna a dolgokat. Fölöslegesen be paráztattam volna magamat, ezt pedig nem akartam. Úgy akartam, hogy megtörténjen az első csókunk, mint az előbb. Egy érzelmes pillanatban, amit nem zavarnak meg a kamerák. A levendulásban is tökéletes lett volna, ha nem zavarnak meg minket. Tökéletes lett volna a pavilonnál is. Bár, akkor még nagyon az elején jártunk, de ha a telefonja nem szakít félbe minket tuti, hogy elcsattant volna egy csók.

-         Nem szeretem előre eltervezni, mert akkor rá görcsölök és minden szar lesz – szólaltam meg hosszas hallgatás után.

-         Szóval legyen spontán.

-         Jah. Mi most amúgy komolyan erről beszélünk? Jézus – dörzsöltem meg az arcomat zavartan, majd felhajtottam a pohár tartalmát és Krisztiánra néztem.

Krisztián mosolyogva fürkészett, aztán nevetve megfogta a kezemet és a táncolók közé húzott. Ahhoz képest, hogy azt mondta nem szeret táncolni és a tánc nem az ő világa nagyon is tehetséges táncos volt. Nem az az egy helyben ugráló, a kezét lóbáló férfi volt, hanem olyan, aki magabiztosan megragadta a táncpartnerét és megtáncoltatta. A DJ Fenyő Miklós zenéit kezdte el játszani, mire szinte mindenki a tánctérnek kialakított részre özönlött és teli torokból énekelték a jól ismert dalokat. Mi se tettünk másként Krisztiánnal, a fejemet hátra vetve boldogan énekeltem, hol Krisztiánnal táncoltam, hol pedig Achillessel, de az katasztrófa volt. Krisztián karjaiban megszállt a tehetség és tudtam táncolni, ám amikor Achillessel próbáltam nem igazán jött össze, így inkább csak nevettünk egymás bénázásán. Miután kitáncoltuk magunkat a svédasztalhoz mentünk és szedtünk magunknak vacsorát, majd beszélgetve körbe ültük az egyik asztalt. Achilles már kisé spiccesen gyerekkori sztorikkal szórakoztatta Krisztiánt, én pedig nem tehettem ellene semmit, mert én is ugyanezt tettem, amikor Fannival megismerkedtem. Akkor beégettem, most pedig ő éget be engem. A testvéri szeretet már csak ilyen.

-         Ki kell mennem a mosdóba – pattantam fel vacsora után izgatottan. – Jössz velem? – néztem Fannira.

-         Persze – pattant fel azonnal.

Kimentünk a pajtából, átsiettünk a házba, aztán turbó üzemmódba mindketten átöltöztünk, hamarosan pedig újabb két lány csatlakozott hozzánk. Volt ugyanis mára még egy meglepetésem Krisztián számára, ami sokkal merészebb volt, mint betanulni egy táncot. Most énekelnem kellett és csábosnak kellett lennem, olyannak, aki képes elcsábítani egy kocsma férfit, pusztán csak azzal, hogy énekel és táncol. Abigéltől tudtam meg, hogy Krisztián kevés sorozatot látott, amire azt mondta volna, hogy jó is a Hazug Csajok Társaságán és a Szenvedélyek lángjain kívül. Az előbbi nyílt titok volt, az utóbbi viszont meglepett, ugyanakkor teljesen izgalomba jöttem tőle. Anyával minden este ott ültünk a Tv előtt és izgatottan vártuk a Reyes fivéreket miközben arról vitatkoztunk, hogy Juan vagy Oscar a helyesebb. Szerintem Oscar, bár most, hogy folytatták a sorozatot, annyi év után, a voksomat Juan fia mellett Juan David mellett tettem le. Bár még nem láttam a sorozatot, magyar szinkronnal még sehol sincs fent, videókat láttam és ahw a pasi. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy perceken belül nem Bartha Adrienn leszek, hanem Rosario Montes és a Fiera Inquietát fogom énekelni. Fanni pedig azért csatlakozott hozzám, plusz a két másik lány, mert kellettek háttér táncosok, és Fanni is szerette volna meglepni Achillest.