Flower Girls

4.fejezet

-Hol van Róri?

Megfordultam. Két gyönyörű smaragdzöld szempárral néztem farkasszemet.

-Ki?
-Aurora.
-Ja, ő...beteg lett.
-Tudom, hogy piás nekem nem kell hazudnod. -hajolt közelebb-
-Honnan...ki vagy te?
-Az anyád -suttogta sejtelmesen-
-MI?!
-Bocsi ezt muszáj volt. Egyébként Róri barátja vagyok, Kamilla de neked elég csak a Kami. -nevetett majd nyújtotta a kezét-
-Sara. -nevettem el magam én is-
Szimpatikus a csajszi.

-Najó én nem is zavarlak, biztos várnak a barátaid meg ilyenek.
-Igazándiból....egy sincs.
-Mostmár van. -mondta majd, mosolyogva felém nyújtott egy cetlit amin a telefonszáma volt-
-Köszi. Majd rád írok délután.
-Szia.
-Szi- hova mész?
-A termembe. Nem ebbe az osztályba járok sajnos. De ezzel a teremmel szemben mindig megtalálsz. -integetett-

El sem hiszem hogy ma egy barátra leltem, kész őrület!

A nap további része szokásosan telt. Néha átmentem Kamihoz beszélgetni, de végül hamar eltelt ez a nap is.

××××

Szerencsére otthon csend és nyugalom honolt, mivel anyu ilyenkor általában még dolgozik.

Ennek fényében felbaktattam a szobámba és leültem hogy megcsináljam a házim. Miután befejeztem azt, elkezdtem nézegetni a telefonomon hogy hol kaphatnék Auroráéhoz hasonló ruhát. Végül találtam egy közelünkben lévő boltot így megnéztem az árakat. Mivel igen alacsonyak voltak, kapva az alkalmon, elmentem venni párat amiket fel is próbáltam. Pont passzoltak. Úgy gondoltam hogy a fodrászt holnap reggel még suli előtt elintézem, így más dolgom nem maradt a boltban, megköszöntem a ruhákat és elindultam hazafele.

A gond csak ott kezdődött hogy láttam ahogy anyám kocsija éppen beparkol a garázsba. Egy szuperhőst megszégyenítő gyorsasággal suhantam majd ugrottam át a kaput.

A bokorban landolás nem volt olyan kecsegtető számomra és szerintem senki szamára sem de ennyire tellett tőlem. Ezt hívjuk úgy talán hogy....reflex? Talán. De most nincs idő gondolkodásra. Ha anyám nem talál a szobámban megöl.

Fogtam magam és megmásztam az ereszt, ezután az erkélyen besuhantam mint egy ninja. Mind ezt egy szatyornyi ruhával amiket az akció során a karomra kötöttem hogy ne essen baja. Még szerencse hogy egy félórával ezelőtt szellőztetni volt kedvem.

Egyéb óvintézkedések (ablak becsukás, erkély ellenőrzés hogy egyben maradt-e, és a ruhásszatyor ágy alá rakása) után a székembe pattantam és magam elé csaptam egy könyvet hogy úgy tűnjön tanulok.

-Megjöttem. -jött be anyám-
-Szia. -mosolyogtam rá, amire csak gyanús arcot vágott-