| 55. Fejezet |

451 50 15
                                    

Reggel előbb fent voltam, mint Tetsu, így el is mentem a mosódba, majd felöltöztem. Magamtól keltem és az ébresztőimet is kinyomta, hogy a fekete hajú fiú aludni tudjon. Még csak nyolc óra múlt el nemrég, így bőven ráértem Tetsut felkelteni. Kilenc után mentünk reggelizni és tíz óra környékén megyünk majd a természetrajzi múzeumba. Valamiért úgy gondoltam, hogy Tetsunak fájni fog a feje, így kimentem a szobából egyenest az osztályfőnökék szobájába. Mikor bekopogtam engedélyt kaptam arra, hogy bemehessek.

  - Jó reggelt - köszöntem és csak Yaku édesanyja volt bent.

  - Szia [Név] - mosolygott - Mi járatban vagy?

  - Kaphatok esetleg fájdalomcsillapítót, vagy fejfájásra való gyógyszert?

  - Persze, egy pillanat és adok. Esetleg nem érzed jól magad? - kérdezte, miközben a táskájához lépett.

  - Egy kicsit fáj a fejem - füllentettem mosolyogva.

Nem szerettem volna hazudni Yaku anyukájának, azonban azt se szerettem volna, hogyha leszidná őt, azért, ami tegnap történt. Eszem ágában se volt beköpni őket, annak ellenére sem, hogy picit mérges voltam, vagy lehet még vagyok rá.

  - Tessék - tartotta felém, én pedig elvettem tőle.

  - Köszönöm szépen - mosolyogtam, majd hátat fordítottam az anyukájának és elhagytam a szobát.

Miközben sétáltam vissza a szobánkba, összefutottam Yakuval. Mind a ketten megálltunk, de ő szemmel láthatóan azért, ami a kezemben volt. Kezét felém tartotta, én pedig kinyitottam a dobozt és nyomtam a kezébe egy darab gyógyszert.

  - Szétmegy a fejem - suttogta.

  - Csodálkozol? - kérdeztem semleges arckifejezéssel.

  - Kuroo, hogy van? - nézett fel rám, ugyanis pár centiméterrel kisebb volt nálam.

  - Alszik még, de gondolom neki is fájni fog a feje, ha felkel. Ezért is mentem el gyógyszert kérni - magyaráztam.

  - Tegnap este, hogy volt? - kérdezett rá arra, amire eredetileg is akart.

  - Nagyszerűen - ironizáltam.

  - [Név], bocs, tényleg.

  - Tőle kérj bocsánatot. Tudod, hogy mennyire érzékeny, ha túl sokat iszik. Ha nem megyek át, és előttetek tör ki belőle minden, mit csináltok vele, Tudtátok volna kezelni?

  - Nem tudom - vont vállat - Olyan jól nem, mint te.

  - Kérlek, ne csináljatok ilyet többet - néztem rá aggódva.

  - Haragszol, ugye? - sóhajtott.

  - Mérges voltam este, ezt bevallom. Szóval inkább ígérd meg nekem, hogy nem lesztek ennyire felelőtlenek máskor. Igen, valóban jó dolog ilyet tenni egy kiránduláson, azonban mindenkire más hatással van az alkohol. Tetsura pedig nincs jól, ha sokat iszik - suttogtam - Utólag is sajnálom, ha túl goromba voltam veled. Mindössze az aggódalom beszélt belőlem.

  - Én is bocs, ezért az egészért - húzta el a száját.

  - Yamamotoval mi a helyzet?

  - Alszik, mint a bunda. Voltam náluk, Lev és Kenma már fent vannak - magyarázta.

  - Értem.

  - Olyan furcsa, hogy holnap megyünk haza - váltott témát hirtelen - Most jöttünk csak és már szinte vége van.

  - Ilyen az, ha az ember jól érzi magát - mosolyodtam el halványan.

  - Mibe, hogy abban a béna múzeumban majd megáll az idő - fintorgott.

Hard  |Haikyuu Fanfiction - Befejezett|Where stories live. Discover now