A konyhában ülünk Buckyval és reggelizünk.
Miután megettük elindultam mosogatni.
-Ez nagyon finom volt! Köszönöm szépen! -mondta nagy lelkesedéssel.
- Egészségedre! Bár ez csak egy szendvics volt. -mondtam kuncogva, amíg mosogattam el a tányérainkat.
Csendben mosogattam tovább ám éreztem, hogy még mindig figyel.
El akartam menekülni innen így mikor végeztem gondoltam felmegyek a szobámba rendet rakni meg felporszívózni, mert a szobám nem a legtisztább helyiség ebben a "házban" ezért elindultam a lift irányába.
Beszállva megint jöttek a zűrös gondolatok.
Miért mond ilyeneket?
Annyira vágyom az érintésére és a közelségére...
Ezzel el indultam kifelé a liftből már fájt a fejem ezektől a gondolatoktól.
Meg sem álltam a szobám ajtajáig.
Ekkor Wanda lépett ki az övéből.
- Hát szervusz! Mizujs? - húzogatta a szemöldökét.
Megint hallottál...
- Igen. Csajszi te teljesen be vagy indulva. -nevetett szerencsétlenségemen.
Megfogtam a kezét és behúztam a szobámba.
- Nem tehetek róla! Bucky teljesen megőrjít. Másra sem tudok gondolni! -akadtam ki.
- Hallom. -nevetett fel megint.
- Mi a francot csináljak, hogy ne őrüljek bele? -kérdeztem már kiabálva.
- Igazából csak az tudna lecsillapítani valamennyire, ha megtennéd azt, amin az agyad kattog 0-24. -adta válaszul mire elhallgattam.
- De ezt nem tehetem meg! -mondtam neki halkabban.
- Mégis miért ne tehetnéd? Konkrétan meg lehet sülni, ha egymás közelében vagytok, annyira vágytok egymásra. Felnőtt nő vagy ő pedig egy fel...hát igazából ha a számításaim nem csalnak egy 106 éves öregember. -mondta de a végére mire mindketten nevetésben törtünk ki.
Sóhajtva leültem az ágyamra és körülnéztem.
Ha takarítanék, akkor talán egy kicsit el tudnám terelni a gondolataimat.
- Segíthetek? -kérdezte mosolyogva.
- Mond csak lesz olyan, hogy nem fogod hallgatni a gondolataimat? -kérdeztem hitetlenkedve.
- Nem hiszem. -mondta a fejét rázva- Akkor, gyere, takarítsunk! -húzott fel az ágyról és elkezdtünk takarítani Wandával a szobámat.
Kapcsoltam zenét a hangfalamon hagy legyen hangulat a takarítához.
Én felszedtem mindent a földről, Wanda pakolt a polcaimon, aztán én elkezdtem porszívózni.
Halk a porszívó, úgyhogy hallatszott mellette a zene, így elkezdtem táncolni a zenére mire Wanda mosolyogva nézett és ő is belekezdett.
Akkor hagytuk abba, mikor végeztünk minden négyzetméterrel így elterültünk az ágyon kifáradva amikor hallottuk, hogy JARVIS megszólalt.
- Miss. Maximoff és Miss. Romanoff! A többiek várják önöket az étkezőben ebédre. -mondta.
Wandával összenéztünk és elindultunk ki a szobámból, fel a lépcsőn és a konyháig meg sem álltunk.
Tényleg mindenki bent volt már.
Leültünk az asztalhoz egymás mellé és elkezdtünk enni.
Nem mertem felnézni a tányéromról, mert tudtam, ha megteszem, egy tengerkék szempár látványától el fogok süllyedni így csak csöndben ettem és hallgattam a többieket, ahogy beszélgetnek.
Volt szó a bevetésekről, az ellenségekről és arról, hogy Tony akar szervezni egy partit valamikor.
- Tényleg Lin! Mesélnél nekünk a randevúdról? Csak, hogy tudjuk kivel mész el holnap. -szólt Tony, mire ijedten kaptam fel a fejem.
Egy darabig csak néztem rájuk, aztán gondoltam lehet meg kéne szólalni, hiszen nem számítottam erre a kérdésre mert nem tudtam, hogy tudják ezt.
Rápillantottam Natashára aki morcosan nézett Tonyra, amiből arra következtettem, hogy ő volt a ludas.
- Hát... a neve Adam Sanders.
Osztálytársak voltunk a gimibe. Nagyon jó fej, nincs miért aggódnotok! -mondtam középhangerőn, mosolyogva de még mindig nem mertem arra a bizonyos emberre ránézni.
- És hova mentek, ha nem veszed tolakodásnak? -kérdezte Steve.
- Az egyik közeli kávézóba dolgozik. A neve Édes Álom kávézó. Oda hívott 4-re. -adtam a választ.
Éreztem hogy valaki nagyon szugerál ezért elnéztem oldalra ahol Bucky pillantott rám.
Valami furcsa csillogást láttam a szemében.
Csak nem féltékeny?
Végeztünk az ebéddel így gondoltam megint elvállalom én a mosogatást.
Már pár perce mosogattam amikor Steve jott le lifttel és ki lépve belőle megszólalt.
- Srácok! Helyzet van! -hallom meg a hangját- 5 perc és indulás! Mindenkire szükség van! -adta ki az utasítást Steve.
Gondolom én maradok...
Hirtelen megéreztem, hogy pisilnem kell ígyhát gyorsan elszaladtam WC-re.
Mire visszaértem a többiek épp szálltak be a liftbe beöltözve.
- Vigyázzatok magatokra és a toronyra, amíg távol vagyunk! Sietünk vissza amint tudunk. -intett Steve felém.
Vigyázzatok?
Nem értettem mire gondol ezért megfordultam és egy mellkasba ütköztem.
Felnéztem rá majd csak vörös arcomat lehajtva elindultam vissza a konyhába.
- Azt hiszem én megyek vissza mosogatni. -motyogtam halkan.