Én hülye (TGCF FANFICTION)

4☆

~

Hua Cheng összegyűrte a papírpoharat a kezében, és kidobta a szemetesbe a kávézó előtt.

Pei Ming könnyezve dörzsölte meg a zúzódást az arcán. "Csak segíteni próbáltam" jajgatott "a gyönyörű arcom..."

Hua Cheng hideg pillantást vetett rá. "Nincs szükségem a tanácsodra" mondta fagyosan.

Pei Ming sóhajtott egy nagyot. "Persze, persze, csak azt mondom, biztos vagyok benne, hogy sokkal több tapasztalatom van, mint neked, és nem bánom, ha tanácsot adok" duzzogta.

Hua Cheng lehunyta a szemét, és vett egy mély levegőt.

Pei Ming bizonyára végre megkapta az önfenntartás érzését, mert azt mondta "Rendben, elmegyek, szia!" és elrohant, de előtte kacsintott egyet Hua Chengre, aki nem tudott mit mondani erre.

Hua Cheng lehunyta a szemét, és imádkozott bármely istenséghez, hogy ne találkozzon mással, és ne kelljen gyilkossághoz folyamodnia.

"Nos, ha nem az a kibaszott kutya, Hua Cheng!" és pont a lehető legrosszabb embert kellett kifognia.

"Papa, tejes teát kérek" mondta Gu Zi, és megrángatta az apja ingét.

Qi Rong összevonta a szemöldökét, kivett a zsebéből egy bankkártyát, és Gu Zire hajította. "Menj, vedd meg magad, és hozz inni az apádnak is."

Miután elküldte, Qi Rong Hua Chenghez fordult, és felpördült. "Hé hé! A kibaszott Hua Cheng, gyere vissza!"

Hua Cheng szándékosan lassan távozott.

"Te kurva! Kurvára gyere vissza! Online és offline menekülés, milyen szánalmas!"

Hua Cheng megállt a lépésében, és lassan megfordult. Qi Rong összezsugorodott, amikor találkozott a tekintetük, de még mindig összeszedte a bravúrját.

"Vajon..." kezdte Hua Cheng, de nagyot nyelt. "Vajon Xie Lian mondott valamit...?

Qi Rong Xie Lian unokatestvére volt, és a mai napig Hua Chengnek fogalma sem volt arról, hogyan lehet valaki ilyen édes és kedves a Qi Rong démonszoptatásával rokonságba hozni.

De még ha Hua Cheng nem is tudta elfogadni, Qi Rong Xie Lian unokatestvére volt, és valószínűleg gyorsan megtudhatta Xie Lian reakcióját.

Qi Rong mosolya egyre nőtt. "Hahahaha, mi? Kurvára még a szemébe sem lehetett elmondani? Soha nem gondoltam volna, hogy egy nap látni fogom a nagyszerű Hua Chenget, aki könyörögni fog, hogy mondjam el neki, mit gondol a kedves unokatestvérem a kibaszott vallomásodról" nevetett Qi Rong, és furcsa pillantásokat vetett a körülöttük lévőkről.

Hua Cheng összehúzta a szemét, és keresztbe fonta a karját. "Talán érdemes lenne befogni a szádat" mondta, és fenyegetően felemelte a kezét.

Qi Rong ahelyett, hogy megfélemlítették volna, mint általában, csak gúnyolódott. "Hah, mintha szeretnéd, még mindig szeretnéd tudni, hogy érzi magát a drága, kibaszott Xie Lian, nem igaz?"

"Nem kell megkérdeznem" mondta Hua Cheng.

Qi Rong szeme elkerekedett. "Mi a fasz, persze csak én csakis én ismerem a legjobban a kibaszott Xie Liant!"

Qi Rong folytatta "Ha arra gondolok hogy a nagy Hua Chengnek olyan erősek" szakadt meg a nevetésbe "...az érzései a kibaszott unokatestvérem iránt"

Hua Cheng nem reagált, ami csak tovább dühítette Qi Rongot.

Qi Rong a fogát csikorgatta, majd azt mondta "A kibaszott Xie Lian megkérdezte, hogy lehetséges-e valakit letiltani a Twitteren" kuncogott Qi Rong.

Hua Cheng keze fékezhetetlenül megrándult. Igaz amit Qi Rong mondott? Vagy csak rohadtul szórakozik vele?

Hua Cheng észre sem vette, de Gu Zi visszatért, két csészével a kezében.

"Papa, megint hazudsz?"

Qi Rong felugatott "NEM HAZUDOK!"

Gu Zi békítően bólintott, majd Hua Chenghez fordult, és odasúgta neki "Papa mindig hazudik, a bátyja még ma sem hívta fel."

Hua Cheng valamelyest megkönnyebbült "Köszönöm" mondta, és Gu Zi mosolygott.

"Gu Zi! Ne beszélj azzal a kurva Hua Chenggel! Már megyünk!" Megragadta Gu Zi karját, és durván elrángatta, csak akkor engedte el a szorítását, amikor Gu Zi felkiált a fájdalomtól.

Gu Zi visszafordult Hua Chenghez, és azt mondta "Sok szerencsét!"

Hua Chengnek ez kellett, szüksége volt erre.

~