Megjelölve (18+)

24. R É S Z

Addom

- Hogy érzed magad, kicsikém - dorombolom, miközben leereszkedem rá.

- Jól - sóhajtozik. - Annyira...jó.

A mellkasa felemelkedik, ahogy küszködik, hogy levegőt vegyen a durva ütés után, amit Hasker adott neki. Szemeim követik rózsaszín mellbimbóinak hipnotikus emelkedését és süllyedését. A levegő sűrű a lány illatától.

- Jól csinálom? - kérdezi.

Megsimogatom izzadságtól foltos arcát. Oldalra lököm a homlokára tapadt nedves haját. Hosszú, forró csókot adok a szájára, amitől zihálva kapkodja a levegőt.

- Csodálatos vagy - mondom neki.

Összerezzen a gyönyörtől, amikor piercinges farkam fejét a csiklójához dörzsölöm. Túlérzékeny. A teste úgy reagál minden érintésre, mint egy áramütésre.

A bőre forró. Gyakorlatilag lángol. Megcsókolom a nyakát, ízlelem izzadságának sós ízét és bőrének zamatát. A szívverése az ajkaimnak dübörög. A számat a mellkasáig vezetem. Lehajolok, és megcsókolom a mellbimbóit, keményen a számba szívom őket, csúcsra feszítem őket, majd egy cuppanással elengedem.

Freya keze megindul, és apró ujjai a farkam köré tekerednek, végigsimítanak rajta, és megérzik acélos gyűrűmet.

- Szükségem van erre - lihegi.

Egy morgás dübörög fel a mellkasomból. Ennek a kis omegának fogalma sincs, mekkora hatalma van felettem - mindhármunk felett.

A farkam lüktet a kezében, magom előváladékát a nedves csiklójára ontva.

- Kérlek- könyörög. - Szükségem van rád, hogy megtölts. Éreznem kell a csomódat.

Megmarkolom a farkamat, és a helyére tolom. A hegyem csókolja a nedves bejáratát az előnedvével. Nyöszörögve várja, hogy ma este harmadszor is beléhatoljanak, miközben a törzs nézi.

Amikor megcsókolom, a szája szétnyílik, hogy befogadja a nyelvemet. Ugyanabban a pillanatban szúrom át a felső és alsó ajkát. Annak ellenére, hogy már kétszer megdugtam, a puncija még mindig szűk, és nehezen tudom becsúsztatni a farkamat. Nyögdécsel az ajkaimra, a hang a gyönyör és a fájdalom keveréke. Nem akarom bántani, de annyira szükségem van rá, hogy nem tudom abbahagyni a nyomást, amíg a farkam a hátsó falához nem ütközik.

- Ó, Istenem, Addom - zihál - Olyan nagynak érezlek magamban.

A puncija a száram körül remeg, ahogy mozogni kezdek. Nyögdécsel és morog. A körmei a hátamba vájnak és kaparnak. A medencéje megemelkedik, hogy megfeleljen a lökéseimnek, és ezzel jelzi, hogy többet akar.

Hamarosan zokog a gyönyörtől, és keményebben mozog.

- Addom - kiáltja. - Ez kurva jó érzés.

Az izmai megfeszülnek, amikor újra elélvez, és a puncija körém szorul, hogy megpróbálja megfejni az ondómat. Most is könnyedén eltudnék élvezni benne. Már napok óta erre vágyom. De mégis visszatartom magam.

Megfordulok, hogy Freya rajtam feküdjön, a lábai a csípőmön fekszenek, a farkam pedig még mindig mélyen bennem van.

A másik két Alfa a gyertyák gyűrűjében áll, mindketten már keményen állnak, és készen állnak a folytatásra.

- Nos, mire vártok még? - Morgom. - Ennek az omegának még két bejárata van.