Akkor már én is kiírnék egy kisebb regényt, ha már így itthon vagyok ma este, és már csak pár óra van hátra az évből. Sosem gondoltam volna, hogy elkezdek írni egy olyan történetet, mint a Háborgó Mélység. Mármint, ez olyan szinten megmentette az életemet, olyan szintű pozitív energiát nyújt az írás szeretetéhez, hogy csak ezért mondanám azt, hogy 2020 megérte. Egyébként meg számomra egy brutál fekete év volt, sok meggondolatlan döntéssel az életemben, sok csalódással, sírással, olyan paradoxonokkal, amiket nem is gondoltam volna, hogy végül beteljesednek. Idén lettem nagykorú, ezáltal cipelnem kell a felelősséget a vállamon, mindenért én leszek innentől kezdve a felelős, amit nem szabad elfelejtenem. Szóval mindennek a végén, mivel nem nagyon tudok pozitívumot megemlíteni az évben, (nyilván a pandémia a legnagyobb problémánk most) csak szeretném megköszönni nektek, hogy velem voltatok ebben az évben is, és hogy az összes letörölt történetemet szerettétek és bátorítottatok. Köszönöm nektek, hogy olvastok és érdekel amit kirakok. Úgyhogy ezután a teátrális monológ után, szeretnék mindenkinek baszott boldog új évet kívánni, és a 2021-es évünk remélhetőleg már sokkal jobb lesz!
Love you all, be safe and get drunk or even high! ❤️
VMJ