𝑪𝒉𝒂𝒓𝒍𝒆𝒔 𝑳𝒆𝒄𝒍𝒆𝒓𝒄
Megannyi tervezgetés,pénz költés,hezitálás, telefonhívás és torta kóstolás után végre megalkottunk az álom esküvőnket. Laza egy hónap leforgása alatt raktuk össze az eseményt,mivel még tél előtt,kellemes időben és a kicsi megszületése előtt szerettünk volna egybe kelni Annával. Ez az egy hónapunk csak a rohanásból állt,de ma este már csak a a privát gépre vártunk,ami elrepít minket a helyszínre,Londonba,ahol a nagy nap előtt kifújhatjuk magunkat kettesben. Mind a ketten szerettük Angliát,Lando és az öcsém pedig gyakori vendég ott,így könnyen tudtak ajánlani olyan helyeket,amik számunkra ideálisak lennének. Végül egy virágos kert/park mellett döntöttünk,ahol kisebb éttermek és bárok is sorakoznak,így adott az esti szórakozás is,ugyan ezen a gyönyörű helyen. Lando Arthurral összefogva lefoglalta nekünk a helyet,bár a tulaj elég makacs volt,szóval gondolom egy két paddock jegy is közre játszhatott a végső döntésében. Ilyen ha az ember híres.
Egy hosszú repülő út után becsekkoltunk a szállodánkba és útnak indultunk,hogy felfedezzük kicsit a várost. Anna a gimnáziumi utolsó évet itt töltötte a nyelv megtanulása gyanánt,én viszont még csak Silverstoneban jártam Angol határokon belül. Hiába,ő még is izgatottabb volt mint én.
-Itt vagyunk Charles,ez hihetetlen!-
Ugrált körbe,miután megnéztük a főbb látni valókat és egy étterem felé indultunk.
-Igen kincsem,itt!-
Mondtam mosolyogva,majd egy puszit nyomtam a fejére.
○ ○ ○
Három napot töltöttünk kettesben,aztán a harmadik nap estéjén elkezdtek szálingózni a meghívottak,de még az éjjel megérkezett mindenki. Idegesen hajtottam álomra a fejem és ez azután sem volt másként,miután a szemeim reggel felpattantak. A mellettem fekvő lány,hátulról ölelt aranyosan szuszogva. Óvatosan távolítottam el a felső testemről is kezeit,majd a telefonom után kutattam. Az erkélyre mentem,út közben felkapva egy pulcsit,mivel azért nem volt éppen kánikula. Leültem és nem habozva túl sokat,az első személyt hívtam,aki enyhíthet a gyomor görcsömön.
-Mi van Charles,mi olyan sürgős? Még csak hajnali hat! Jár nekem még egy óra.-
Nyögte a telefonba Pierre,miután 5 csengés után sikerült felvennie.
-Bocs,nem akartalak felverni.-
Sóhajtottam.
-Mi az? Van valami baj?-
Kérdezte már kicsit éberebben,és hallottam,hogy ő is egy másik helyiség felé léptedel,gondolom hogy fel ne verje a barátnőjét az álmából.
-Őszintén szólva félek.-
-Charles,haver ez életed eddigi legjobb döntése. Nem kérdés,hogy jól döntesz-e.-
-Nem erről van szó... egyszerűen rettegek. Mi van ha rájön,hogy nem is olyan jó velem az élet,mint ahogy azt most gondolja.-
Sóhajtottam.
-Leclerc. Minden a legnagyobb rendben lesz. Zuhanyozz le,egyél valamit,aztán hétkor találkozunk Landoéknál. Ez a ti napotok! Semmi sem ronthatja el! Még egy kósza gondolat sem!-
Lettetük és kissé nyugodtabban vettem egy fürdőt,aztán elköszöntem Annától,akihez a lányok jöttek készülődni és ki tessékeltek engem,így én a fiúkhoz vettem az irányt.
-Izgulsz haver?-
Veregette meg a vállam Lando,miután már rajtam volt az öltönyöm és azt igazgattam.
-Jah. Úgy mint még soha.-
Fújtam ki szaggatottan a levegőmet.
-Elhiszem.-
Lépett mellém Daniel is.
-Menjünk!-
Tapsolt kettőt Pierre,így kiléptünk a szálloda folyosójára,elsőként Arthurral ketten. A srácokkal, Pierrevel,Carlossal,Landoval,Maxel,Yukival,Alexel,Lewissel és persze Arthurral egy kocsival,egy szürke Ferrarival szeltük a kilómetereket a helyszínig. A lányok még nem érkeztek meg,így köszöntöttem pár kedves vendéget és családtagot. Sebastiannal beszélgettem épp,mikor anya szaladt oda hozzám a semmiből.
-Kisfiam,itt vannak.-
Súgta,én pedig Pierrevel beálltam a pap mellé,Lucával egyetemben,aki a másik tanú volt. A szívverésem felgyorsult mikor megláttam a leendő feleségem és az apját,ahogy közelednek felém egymásba karolva. Nagyot nyeltem. Ahogy a rózsák között lépkett,olyan volt mint egy földre szállt angyal.A zene felcsendült. Francia barátom a vállamra tette a kezét,hogy ne ájuljak el helyben. A nőn egy tül szoknyás,habos fehér ruha volt. A mellkasára illeszkedő anyag csipkének bizonyult. A nagy szoknya miatt,kicsit eltűnt a hasa,így kicsit meg is lepődtem. Tökéletesen állt rajta a ruha,mintha rá öntötték volna. Immáron a rövidebb haja,dús,rendezett hullámokban omlott a vállára. Mosolyogva lépett fel mellém a fátyollal takart arcával. Lélegzetelállító volt. Akkor és ott,csak is kettőnkre,összpontosítottam. Arra,hogy össze kötjük az életünket. Akartam ezt a nőt teljes szívemmel,lelkemmel. Mélyen a szemeimbe fúrta csillogó tekintetét és a szavait szinte nem is hallottam,csak azt,hogy tátogja az igen szócskát. Én is ugyan így tettem.
-Megcsókolhatja a menyasszonyt!-
Hallottam meg a szavakat,és nem tétovázva hajtottam fel a fátylat,majd a boldogságtól remegve tapadtam a kedvesem ajkaira,aki a hajamba vezetve a kezét húzott még közelebb magához.
-Gyönyörű vagy!-
Súgtam neki,miután elváltunk. Már teljesen az enyém volt. Az én feleségem. Az én élettársam. Menthetetlenül belé zúgtam.
A nő megköszörülte a torkát,jelezve ezzel,hogy figyelmet kér. Mindneki elcsendesült és Annára szegeződtek a szempárok. Egy összehajtott papír lapot vett elő és mikor kihajtogatta,már tudtam mire készül,amire kénytelen voltam elmosolyodni. A hanfalakból egy ismerős dallam csendült fel,így pár percig mindenki azokat szuggerálta értetlenül.
Rám nézett és aranyosan vigyorogva kezdett bele.
☆
You think I'm pretty,without any makeup on,
You think I'm funny,
When I tell the punchline wrong,
I know you get me,
So I let my walls come down,
Yeah,come down,
Before you meet me,
Yeah,I was alright,
But things were kinda heavy,
You brought me to life,now every may,
Yeah,you will be my husband,husband,
So let's go all the way tonight,
No regrets, Just love,
Yeah,we Can dance,
Until we die,
You and I,
Will be young forever,
'Cause you make me,
Feel like I'm living a,
Teenage dream,
The way you turn me on,
I can't sleep,
Let's runaway and,
Don't ever look back,
Ever look back,oh,
My heart stops,
When you look at me,
Just one tuch,
Now baby,I belive,
This is real,
So take a Chance,
And don't ever look back,
Ever look back,oh,
We drove to Cali,
And got drunk on the Beach,
Got a motel,and
Built a fort out of sheets,
I finally find you,
My missing puzzle piece,
I'm complete....
☆
A végén már minden jelenlévő együtt énekelte a dallamot,Anna pedig végig rám nézve daolta nekem a szöveget gyönyörűen. Megpróbálta megmutatni,hogy ő is ugyanazt érzi mint én,ugyan olyan gesztussal. Sikerült neki,mert érztem. A melegség átfutott a mellkasomon és oda léptem hozzá,majd miután a zene elhallgatott,olyan csókot adtam neki köszönet képpen,hogy szerintem örökre vissza emlegetjük majd. A családjaink,barátaink örömmel ugráltak és ujjongtak. De hogyan is tudnánk megkülönböztetni ezt az esküvőt és egy olyat,amin nem vesznek részt őrült forma 1-es pilóták?! Alig fejeztük be a csókunkat Annával,mikor Pierre,Lando,Carlos és Lewis körbe álltak minket,majd pezsgőt durrantottak és locsolni kezdtek minket,mintha a dobogón állnánk egy győzelem után. Végülis ez is egyfajta győzelem. A hideg buborékos folyadék hatására mind a ketten felszisszentünk,de nem tudtunk volna megmenekülni a fiúk elől,így nevetve csókoltuk le egymás szájáról a pezsgőt újra és újra. Ha máshol lettünk volna,máshonnan is lenyaltam volna az előkelő italt....
Csak álltunk a pezsgő esőben és őszintén elismerem,hogy ez egynagyon jó ötlet volt a srcácoktól.
-Je t'aime Anna-
Hajoltam a füléhez,hogy megköszönjem a dalt. Aztán végül játékosan haraptam meg a fülcimpáját,mire ő felkuncogott.
-Tetszett? Féltem,hogy így már nem lesz eredeti,de mindenképp így akartam-
-Nagyon tetszett. Csodás vagy!-
Mosolyogtam rá.
○ ○ ○
Elmentünk átvenni a nedves,átázott ruháinkat és átöltöztünk a bulira szántakba. Én egy fekete inget vettem fel,amelynek a felső gombjait szabadon hagytam. Ezt pedig egy fehér vászon gatyával párosítottam. A szálloda előtt megvártam Annát,mivel nekünk együtt kellett vissza érkezni,mivel a többiek addig beizzították a bulit. Anna egy rövid piros selyem ruhát öltött magára,amiben szokás szerint le vett a lábamról. Besegítettem az autóba és már gurultunk is a tűz piros Ferrarit megszólaltatva London utcáin. Hatalmas örjöngéssel fogadtak a többiek,mikor megláttak minket. Először tortáztunk és elköltöttük az előre megbeszélt vacsorát,majd ahogy Norris felállt az ideiglenes színpadra,nem volt megállás a bulizás terén. Sokat táncoltunk,s én a fiúkkal is dumáltam,illetve gratulációkat fogadtam. Alkoholt is fogyasztottam,de ez most egy pohár pezsgőt-mivel hát,még is csak ez az esküvőm-illetve egy rövidet jelentett,amit Carlosék itattak meg velem,de nem akartam túlzásba vinni,hogy figyelhessek a feleségemre és az ő benne fejlődő csöppségre.
-IT'S FRIDAY THEN,IT'S SATURDAY SUNDAY WHAT!?-
Üvöltött Lando teljes beleéléssel a fején a fejhallgatójával. Anna a mellkasomnak döntötte a fejét,én pedig átfogtam a növekedő pocakját. Az illata lengte be az aurámat. Nyugodtan ringatóztunk,mert tudtuk,hogy biztonságban vagyunk. Hogy vagyunk egymásnak.
________________________________________
charlesleclerc
London
Je t'aime @b.anna.
Liked by pierregasly arthurleclerc and 1 384 654 others
Pierregasly gratula!
Charlottesiine ♡
Luca.k. gyönyörűek vagytok!
Landonorris De mi gyönyörűbbek vagyunk!
Carlossainz kussolj gyerek!
Landonorris
London
Dj Lando ma itt tolja a partyt gyerekek!
Liked by danielricciardo b.anna. and 730 479 others
Danielricciardo ott leszek és iszunk!
Carlossainz a gyerek komolyan mixel!
Landonorris még szép papi!
Charlesleclerc légyszíves,senki ne kössön ki a sürgősségin! Csak ennyit kérek!
《Huhúú,utolsó fejezetek egyike! 5,54k! Ki mit szól Charles új zongora darabjához?》