Avengers oneshots II. [BEFEJEZETT]

🏹Clint #8🏹Parental Oneshot🎄

Köszi a cuki ötletet fanni_29
T/N 16 éves körül van. Ja, és ebben a részben Laura nem létezik.

T/N = te neved

~Clint

Ez a bevetés nem épp úgy sikerült, mint ahogy kellett volna. Talán pont a hirtelen jött hóvihar lehetett az oka, hogy elhibáztuk és Nat épp ezért sérült meg.

Tudtuk, hogy nem bírná ki a központig. Muszáj volt előhozakodni egy B tervvel, ami történetesen az enyém volt. A többieknek nem mondtam semmit arról a helyről, de biztos voltam, hogy Nat sejti.

Próbáltam minél gyorsabban menni a quinjettel, hogy még idejében odaérjek. Szerencsére a repülővel elég volt egy óra és Natasha állapota nem romlott annyira.

Este hét körül landoltam az épület közelében. Letámogattuk Natashát a gépről, majd ahogy a házhoz értünk, elővettem a kulcsom és kinyitottam ajtót.

– Te, Barton, mi ez a hely? – kérdezte Tony.

– Na, szerinted mi lehet, ha van hozzá kulcsom? – vágtam vissza halkan. – Csendben legyetek!

Azonban, ahogy beléptünk, valaki fellökte az esernyőtartót.

– Nem tudjátok, mi a csend?! – súgtam.

~T/N

Ebéd után ledőltem egy kis pihenőre, ha már egész délelőtt a karácsonyfát díszítgettem. Igaz, hogy még van néhány nap az ünnepekig, de apa még a bevetés előtt mondta, hogy valószínűleg nem ér vissza addigra, így nyugodtan csináljam meg, ha kedvem lesz hozzá.

Szóval ezzel elment a délelőttöm, ebéd után pedig lefeküdtem szundizni egyet, de mire felébredtem, este hét is elmúlt. Ásítozva mentem le, és a nappaliba érve bedugtam a konnektorba az égősor vezetékét. Utána a konyhába mentem, hogy keressek valamit vacsorára, ám, hallottam, ahogy nyílik a bejárati ajtó. Apa nem lehetett az. Vagyis valószínűleg betörő.

Tény és való, hogy apa tanított egy kis önvédelmet, de vészhelyzetben lefagyok. Ennek ellenére felkaptam az első tárgyat, ami a kezem ügyébe került. Egy serptenyőt. Csendesen az előtérhez lopakodtam és mikor felkattant a villany, felemeltem a konyhai eszközt, hogy megüthessem a betörőt, de...

– Apa! – csillant fel a szemem. De nem egyedül jött, hanem a Bosszúállókkal. Amerika Kapitány Barnes még ki is nevettek a serpenyőm miatt. – Nem tudom, hogy Elsának és a Jégkirlányőnek mi ilyen vicces – morogtam, mire Stark felnevetett.

– T/N, kicsim, miért van nálad serpenyő? – mosolygott apa és közben megölelt.

– Aranyhajnak is bejött – vontam vállat, mire Natasha felnevetett, de a nevetése köhögésbe csapott át. – Mi a baj? – kérdeztem, kibontakozva apa öleléséből.

– Ezért jöttem, hamarabb. Nat megsérült és a ház közelebb volt, mint a központ.

– Segítsek? Nem ez lenne az első eset – mosolyodtam el.

Time skip, mert Clint úgy díszít fát, hogy nyilakra teszi a díszeket, azokat meg a karácsonyfa ágaira lövi...

Hamar elláttam Nat sérülését, ezután pedig visszamentünk a nappaliba, ahol a többiek már kényelmesen elhelyezkedtek.

– Minden okés? – kérdezte apa.

– Persze. Szerintem T/N simán segédkezhetne az orvosi részlegen, a központban – mosolygott Nat.

– Tényleg, Barton, hogy van az, hogy még nem tudtunk a lányodról? – kérdezte Tony.

– Eleinte jobbnak láttam, ha senki nem tudja, most meg... nem tudom.

– De állj, akkor mikor elmész bevetésre, napokig totál egyedül van? – kérdezte Bucky.

– Tudom, elég rosszul hangzik, de elvagyok itt – mosolyogtam. – Mielőtt apa befogadott, akkor is sokáig egyedül voltam.

– Ugye tudod, hogy annyi időre elhozhattad volna a központba? – nézett komolyan apára a Kapitány. – Meg nem is értem, miért nem ott lakik velünk.

– Oké, zárjuk le a témát! Ezt majd még átbeszélem T/N-val/vel – jelentette ki apa.

– Tudjátok, olyan jó végre találkozni veletek – mondtam halkan, kicsit elpirulva. – Mindig kíváncsi voltam, milyen lehet a többi Bosszúálló személyesen.

– Aww, cuki. Egy rajongó – vigyrogott Tony.

– Igen. Az én kislányon egy merő cukiság – ölelt meg apa.