Haikyuu x Reader

Kita

-[Név] áruld el Kitának, hogy mit érzel.-jött oda hozzám Kiyomi.
-Minek? Úgyis elutasítana.-sütöttem le a szemem.
-Ha jól értettem beszélni szeretne veled az edzőmeccs után.-nézett rám sejtelmesen.
-Honnan tudod?
-Onnan, hogy én mondtam neki, hogy beszéljen veled a mai nap!-nézett rám komolyan.
-De miért? Nehogy azt mondd, hogy "Majd meglátod"!!!-utánoztam a hangját.
-Pedig nem tudok mást mondani. Neki kell elmondania.  De most megyek, mert kezdődik a második szett.
-Okay.-néztem rá, majd csak a távolodó alakját figyeltem, majd egyet gondolva utána kiáltottam-Hey! Nyerjétek meg ezt is! Ha vesztetek, akkor holnap az Inarizaki kap onigirit.-mosolyodtam el sunyin. Tudtam, hogy ha felhozom azt, hogy csinálok nekik onigirit, akkor a szokásosnál is jobban teljesítenek.

A második szett ugyanúgy ment, mint az első szett. Már jóval átléptük a 30 pontot. 35-36-ra áll az Inarizaki, de nem sokáig. Komori feladta a labdát Kiyominak, aki egy keresztütéssel egyenlített. Mi nyitottunk. Egy ugró lebegővel megszereztük a szettlabdát. Amit (mily meglepő) az Inarizaki rögtön egyenlített egy gyorssal. Így 37-37-re álltunk. Az Inarizaki szervált. Atsumu hátra ment, majd egy sima ugró szervát bevetve szerezte meg a szettlabdát a csapatnak. Már mindkét csapat kezdett fáradni. Szóltam az edzőnek aki időt kért. A fiúk lejöttek, mindegyiküknek adtam egy törölközőt és a kulacsukat, hogy igyanak egy pár kortyot, majd egy biztos terv után visszamentek a pályára. Egyenlítettünk, majd egy gyorssal megnyertük a második szettet is. Felrohantam a pályára és Kiyomi nyakába ugrottam.

-[Név] ez csak egy edző meccs volt.-szólt rám unott hangon.
-Nem baj. Akkor is örülök, hogy nyertetek. Holnap kaptok egy adag onigirit.-mosolyogtam rá.
-[Név]-chaaaan.-hallottam meg Atsumu hangját.-Ugye én is kaphatok az onigiriből?-nézett rám boci szemekkel.
-Persze. Nektek is csinálok egy adagot.-mosolyodtam el.-Mindkét csapatnak csináltam volna a remek meccs miatt.-vigyorodtam el gonoszan.
-De akkor miért mondtad, hogy a vesztes nem kap?-kérdezte Komori.
-Akkor mi motivált volna titeket?-néztem rá.
-Jogos.-mosolyodott el ő is. Miután elpakoltunk, egy kezet éreztem a csuklómon.
-Beszélhetünk?-kérdezte Kita zavarban. Ez fura. Kita nagyon ritkán jön zavarba. Olyan ritkán, hogy az, szinte a sohával egyenlő. Ma mégis... kétszer jött zavarba. Kimentünk a tesi terem mögé. Miután kiértünk egy hosszas csend állt be közöttünk, amit egy kis idő után ő tört meg.

-[Név]-san.-szólított meg, mire én felkaptam a fejem.-Sakusa-sannal már nagyon régóta barátok vagyunk. Tábor után sokszor átmentem hozzátok és ott találkoztam veled. Amikor megláttalak egy ismeretlen érzés kerített hatalmába. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mi lehet az érzés, aztán alsóközép harmadik évében jöttem rá. Nem is. Már a találkozásunk után hetekkel is tudtam, de csak alsóközép harmad évében bizonyosodtam meg róla, és vallottam be magamnak is.-itt egy kicsi hatásszünetet tartott.-[Név]-san. Tudom ez így most hirtelen jött, de elszerettem volna mondani, hogy szeretlek. Alsóközép első éve óta szeretlek.-fejezte be a mondandóját. Én csak lefagyva hallgattam.

-É...én...-kerestem a szavakat, de Kita félbeszakított.
-Megértem, ha te nem így érzel.-mosolyodott el szomorúan. Elakart menni, de elkaptam a karját és a nyakát átölelve adtam neki egy félénk, apró csókot. Éreztem, hogy ezzel megleptem, ezért elléptem tőle. Arcán meglepettséget láttam. Értetlenkedő szemekkel nézett le rám.
-Én is szeretlek téged Kita.
-De... de én azt hittem, hogy...-kereste a szavakat.
-Hogy nem viszonzom? Bocsánat, hogy hezitáltam, de megleptél vele.-néztem rá mosolyogva.-Ezért inkább cselekedtem. Gondoltam, így elmondhatom, hogy mit is érzek irántad. Én is szeretlek alsóközép első éve óta.-mosolyodtam el, majd megöleltem. Egy kis idő múlva eltolt, majd ajkaimra tapadt. Egy lassú érzelmes csókot adott. A levegő hiány vetett véget csókunkat.
-Ez most azt jelenti, hogy?-suttogtam homlokomat Kitáénak döntve.

-Csak akkor, hogy ha te is azt szeretnéd, hogy azt jelentse.-tolt el egy kicsit magától.
-Baka. Akkor nem kérdeztem volna meg.-mosolyodtam el.
-Összejöttetek már?-hallottuk meg Kiyomi hangját. Egymásra néztünk, majd mosolyogva adtam egy puszit párom szájára.-Akkor ezt egy igennek veszem. Örülök nektek.-mosolyodott el halványan
-Már csak egy dolog van hátra Kupidó.-néztem rá ikremre.
-Na mi?-kérdezte mire újra összenéztünk Kitával.
-Az, hogy összejöjj Atsumuval.-szólaltunk meg egyszerre, mire elpirult. Pár pillanat múlva Atsumu átölelte hátulról testvéremet. 
-Hogy miket meg nem tudok [Név]-chantól, és Kita-santól.-mosolyodott el Atsumu, majd Omi-nii fejét maga felé fordítva megcsókolta ikrem. Pár pillanat múlva elhúzódott.-Mondhattad volna, hogy kedvelsz. Ha nem gond [Név]-chan, akkor elrabolom drága testvéred.-nézett rám sokat mondó (és khm... khm... perverz) tekintettel.

-Nyugodtan, de ne öljétek meg egymást.-mentem oda hozzájuk.-Nii-san ne kínozd meg Tsumut. Ne kérdezd, hogy értem tudod te azt, hogy hogy értem.-súgtam a fülébe, majd visszamentem páromhoz, aki a derekamnál átölelve húzott magához.
-Szeretlek Shinsuke.-döntöttem fejem a mellkasához. Adott egy puszit a fejem búbjára. Aznap Kita átjött hozzánk és ott is aludt nálunk.-fejeztem be a mesélést.

-Még egyszer még egyszer.-ismételte kislányom.
-Nem lehet. Holnap ovi és aludnod kell.-simogattam meg a haját.
-Meséld el még egyszer.
-Majd holnap is elmesélem. Aludj jól Kicsim. Jó éjt.
-Anyu?
-Igen Kicsim?-fordultam vissza az ajtóból.
-Behívod aput?
-Igen behívom egy jó éjt puszira.-mentem ki a szobából. Amint kiléptem a szobából Shinsukével találtam szemben magam.-Hiyori az apukáját szeretné.
-Most is elmesélted neki a történetünket?-kérdezte mosolyogva.
-Igen. Az a kedvenc története. Már kívülről tudja az egészet.-mosolyodtam el halványan. Megöleltem, majd bement a kislányunk szobájába. Ezalatt az idő alatt, bementem a szobánkba és bebújtam az ágyba. Egy kis idő múltán éreztem, hogy besüpped mellettem az ágy, majd két kar a derekam köré fonódik.

-Jó éjszakát Kincsem.-húzott magához közelebb és szorosabban ölelt át.
-Jó éjszakát Shinsuke.-suttogtam, de csak halk szuszogást kaptam válaszul. Boldog vagyok Kitával és a kislányunkkal Hiyorival. Kiyomi is boldog Tsumuval. Örökbe fogadtak egy kisfiút, akit Harunak hívnak. Mindketten boldogak vagyunk a családunkkal. Ezekkel a gondolatokkal nyomott el engem is az álom.