-Menjünk! - ragadtam meg a kezét.

Ahogy beléptem a zsúfolt kocsiba a királynő tekintete a vesémig látott. Lepillantottam a földre, hogy ne nézhessen a szemembe.

-Hogy képzeled hogy idehozod ezt a nőszemélyt! - hüledezett a láttomon.

Az inas csak intett hogy üljek le és ne féljek. Ebben a helyzetben azonban nem akartam rossz helyzetbe kerülni a leendő anyósom előtt. Már az is meglepett hogy ilyen lazán viselkedik az inas mellettem. A földön kéne hajlongania, ehelyett elnézést sem kért.

-Behozom Ginorát - suttogtam a férfinek. A többiekhez nem mertem szólni.

Minden tekintet rám szegeződött.
Az ajtóhoz léptem és a barátnőmet kerestem...



Cassian

Néztem ahogy a lány újra kilép az ajtón. Magabiztosnak tűnt, de elképzelni sem tudtam mire készül. A barátnője egy száguldó kocsira készült felugrani.
Tudom, hogy csináltam már őrült dolgokat, de ez még tőlem is sok lett volna. Ilyen sebesség mellett nem sok esélye van, de ezt nem akartam megmondani neki.

-Ginora, add a kezed!- kiáltotta neki.

Egy pillanat alatt történt az egész. Egy vörös és fehér zuhatagot láttam keveredni a szemem előtt. Két lány dőlt be hirtelen és a földre vágódtak. Az ajtó becsapódott mögöttük és nevetve feltápászkodtak.

-Elnézést a kellemetlenségért! Bocsánat hogy csak így betörtem - tápászkodott fel a Ginora nevű hölgy.

Nora beljebb húzódott a kocsiban, nem bírta az új embereket. Idegesen tördelte a kezét.

Az apám most már érdeklődve vette szemügyre a két idegent.

-Edward most azonnal dobd ki őket a kocsiból - hüledezett a királynő végignézve a két lányon.

-Marilla, a kedves hölgy épp most mentett meg minket, nem igaz?- fordult a lány felé. Boldog voltam hogy végre valaki rendesen köszönti, és nem hiszi azt hogy mindenki a királynőre ütött a királyságomban.

A lány apró mosolyra húzta az arcát.

-Részemről a szerencse hogy megismerhetem önöket - húzódott fel a földről kecsesen a lány. Tisztelettel beszélt és nagyon udvarias volt.
Végül leült mellém és Ginora mellé...



Lilith

-A nevem Ginora, és ő itt pedig a barátnőm Li...

-Lily, az én nevem Lily -szakítottam félbe miközben rátapostam a lábára.

Nem akartam lelepleződni, pár óra múlva úgyis rájönnek ki vagyok.
Legtöbbször egy csalódás.

-Nem lenne gond, ha önökkel tartanánk a palota felé? - kérdeztem lehajtott fejjel.
Muszáj lesz odajutnom, ha lehet velük egyszerre.

-Értékeljük amit értünk tett, emiatt pedig örömmel teljesítjük eme kérését - fordult felém a király. Nem hasonlított az apámra. Kedvesebb volt és jószívűbb. Apám ezt a gyengeség jeleként értelmezte volna.

-Még nem mutatkoztam be, én Edward király vagyok, ő pedig itt a feleségem Marilla királynő. Aki a sarokban kuporog, az Nora ő pedig Cassian. - nézett szét sorba a király.
Kicsit megzavart miért ismeri a király egy szolgáló nevét. Bár én is ismertem pár szolgálómat, de nem gondoltam volna hogy mások is ilyenek nyitottak.
Ahogy láttam a férfi is összerezzent mellettem.

-Miért is tartotok a palotába? - kezdte meg a kérdezgetést a királynő. Nem volt kedvem válaszolni neki, de muszáj volt magyarázkodnom.

Kezdődött a nehéz rész, kimagyarázni magam...



~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Itt lenne következő kép

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~Itt lenne következő kép

Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.

Cassian Ballath James

Harcos HercegnőNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ