▫38.Fejezet▫

786 34 9
                                    

Kimberly

Miután tegnap jelentkeztem az állatorvosira, kicsit rám jött a pánik, ezért előkerestem minden jegyzetem, a kidolgozott tételeimet tavalyról, és a még megmaradt biológia könyveimet. Tudtam már, mi fog rám nagyjából várni, ezért kicsit rendszereztem a dolgaimat. A füzeteim lapozgatása közben esett, hogy pontosan mire jelentkeztem a reggeli órákban. Kicsit ijesztőnek bizonyult, főleg akkor, amikor tudatosult bennem, mennyi mindent felejtettem. Másrészt pedig azért ijesztő, mert Niall nélkül ezt nem tettem volna meg.
A

mai napra csak annyi programom volt, hogy a kora délutáni órákban beugrok a zeneiskolába kicsit gyakorolni zongorán a tanárom által megírt dalt, a Slow Hands-et. A dirinő így is ki van már rám akadva, amiért új dalt választottam. Ha megtudná, hogy még a plusz gyakorló órára se mentem be, szerintem Niallel együtt kinyírna, pedig Niallnek csak annyi köze van a dologhoz, hogy ő a tanárom.

Összeszedtem a jegyzeteket, majd az autómba ülve gyorsan elvezettem a zeneiskolába. Kicsit furán érzem magam néha, hogy mások ennyi idősen bulizgatnak éjjel-nappal, én meg zongorázni tanulgatok. Oké, azért én sem hagyom ki a bulikat, ha van rá lehetőség, de őszintén, rajtam kívül ki az, akinek ennyi idősen eszébe jut, hogy meg kellene tanulni zongorán játszani? Mondjuk, én egész életemben ilyen voltam. Mindig tanulni akartam valami újat, így ez nekem már nem fura, inkább csak azoknak, akik nem igazán ismernek.
Az út viszonylag gyorsan eltelt, bár sikerült kifognom a városban az összes piros lámpát szerintem. A zeneiskola előtt leparkoltam, majd a mobilommal és a kottáimmal együtt elindultam az épület felé. Általában azért hétköznapokon sokan szoktak tartózkodni az iskola előtt, most viszont csak egy-két diák lézengett az aulában is, illetve a suli előtt. Ők is vagy olyan cipőben járnak, mint én, vagy nekik egyszerűen csak több gyakorlásra van szükségük.
A bejáratnál elkértem a portástól Mr.Horan termének az ajtaját, ami ma csak rám várt. A portás unottan nyújtotta át nekem azt, majd folytatta is tovább a regényének az olvasását. Látszott, hogy nem sok kedve van itt lenni, és engem is pontosan azért utál, mert itt vagyok, ahelyett, hogy máshol lennék.
Köszöntem néhány másik gyereknek, akikkel összefutottam a lépcsőhöz vezető úton, majd pillanatokon belül már a második emeleten voltam.
Egy mozdulattal kinyitottam az ajtót, majd a kulcsot a tanári asztalra helyeztem.
Körbenéztem a teremben, amely Niall nélkül borzalmasan üresnek bizonyult. Egy kisebb sóhaj hagyta el a számat, még mielőtt leültem volna a zongora elé. Hiányzott Niall. Maga a jelenléte, az, hogy bíztasson, hogy támogasson, hogy ellásson tanácsokkal, segítsen, ha elakadok... Úgy teljes egészében hiányzott.
A szemeimmel átfutottam a kottán, amely azért már valamennyire ismerős volt számomra, mivel a telefonomon kicsit gyakoroltam. Nem mintha olyan sok köze lenne az igazi zongorához a különböző applikációknak, de mégiscsak több, mint a semmi. Párszor elolvastam a kottát, hozzáolvastam a szöveget, végül elkezdtem játszani. Igyekeztem a lehető legjobb formámat hozni, bár kicsit nehéznek bizonyult, több dolog miatt is. Az első, hogy nemrég kezdtem el tanulni zongorázni. Mások még egyszerű darabokat tanulnak, én meg konkrétan saját magamat dobtam bele ezzel a döntéssel a mély vízbe. A második az, hogy még sosem hallottam, hogyan hangzik "helyesen" ez a dal.  Oké, azért valamennyire össze tudom rakni, de mégsem az igazi.  Az utolsó pedig az, hogy ahányszor jobban belenézek a sorok közé, egy olyan kép ugrik be, ahol Niall boldog ezzel a bizonyos lánnyal. A szövegből ítélve, amelynek ugye egy rejtett, de nyilván érthető szexuális utalása is van. Kezdve azzal, hogy ,,'Cause I want you bad, Yeah, I want you, baby", vagy egy másik példa rá a ,,We could do this, baby, all night", de még a ,,Like sweat dripping down our dirty laundry" sor is jó példa lenne rá, és még sorolhatnám. Olyan... Fura belegondolni, hogy Niallnek ilyenen jár az agya. Nem értem, mi benne a fura, hiszen ő is férfi, joga van ilyenre gondolni. Vagy nem csak gondolni, attól függ...
A

A zongora hangja | Niall Horan FFWhere stories live. Discover now