1.rész

3.2K 172 176
                                    

Heyho! Boldog Új Évet Mindenkinek! 🥳❤️
Itt is lenne az első rész. Nem tudom milyen lett, még tényleg sohasem írtam ilyet. Ezért kérlek, ha elolvastad, írd le a véleményed! Előre is köszönöm. ❤️

- Jó reggelt álomszuszék! Ideje felkelni! – húzta szét függönyömet legjobb barátom, ezzel átmeneti vakságot okozva nekem. A Nap fénye ugyanis, mérnöki pontossággal világított bele a szemembe.

- Nem akarok menni! Semmi kedvem nincs megint ahhoz a sok baromhoz. – fúrtam arcomat a párnámba.

- Egy baromhoz azért mégis csak lehetne kedved. – terült el mellettem. – Én is ott leszek. Csak nem hagyod magára a legjobb barátod.

- Jól meg vagy te nélkülem is. Velem ellentétben, neked vannak barátaid. – pillantottam rá takaróm alól.

- Neked is lennének, ha nem egy kis penészvirág lennél. Itt vagy 18 évesen, és ki se mozdulsz a szobádból. Ideje lenne élned végre!

- Kösz a biztató szavakat. Most már sokkal több kedvem van felkelni. – dünnyögtem.

- Na, látod! Csinálok reggelit, addig öltözz fel! – hagyott magamra. Talán túlzásba vittem az iróniát, és azért nem vette észre, hogy most duzzogni próbálok? Mindegy is. Jobb, ha megyek.

Magamra kaptam egy fehér pólót, illetve egy fekete nadrágot, és már lent is voltam a konyhában.

- Pont időben! – tette le elém a müzlis tálat. – Jó étvágyat!

- Ez komoly? Ezt kellett eddig készítened? – vontam fel a szemöldököm. Azért nem nagy ördöngösség egy tálba müzlit és tejet tenni.

- Egy „köszönöm" is megfelelt volna. – vetette oda sértődötten. – De most már egyél! A végén tényleg elkésünk miattad!

Talán ideje lenne bemutatkoznom. A nevem Han Jisung.

Mint az már az előbbi beszélgetésből kiderült, 18 éves vagyok, és a legjobb barátommal Felixxel lakom, aki egyben az én drága unokatesóm is

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mint az már az előbbi beszélgetésből kiderült, 18 éves vagyok, és a legjobb barátommal Felixxel lakom, aki egyben az én drága unokatesóm is. Hogy miért? Nos, ez egy vicces történet.

A szüleim orvosnak szántak. Már óvodás koromtól kezdve tanárokhoz hurcoltak, hogy egy nap a nyomdokaikba léphessek. Persze mondanom sem kell, hogy én nem erre vágytam. Nem akartam orvos lenni. Sokkal jobban vonzott a zene. A tánc, az éneklés, illetve a rap.

Felix biztatására, titokban felvételiztem egy művészeti iskolába, ahová fel is vettek minket. Amikor ezt közöltem a szüleimmel, kidobtak. Azt mondták, hogy egy csalódás vagyok, és csak az idejüket vesztegették rám.

Nem tudtam hová mehetnék. Végül Felixnél kötöttem ki. Az ő szülei persze támogatják. Engem miért nem tudnak? Na, mindegy.

Már lassan egy éve lakunk itt. Most kezdjük a második tanévüket. A suli maga nagyon jó. A tanárok többsége kedves, és értenek is ahhoz, amit csinálnak. Mondjuk, a sulis társaimmal annyira nem jövök ki jól, de ez mellékes. Az orvosi sulinál bármi jobb.

MistakeWhere stories live. Discover now