Halloweeni party

1.4K 121 4
                                    

Taehyung:

Már javában folyt az ősz, amikor Jimin bejelentette, hogy bulit szervez október utolsó napján, azaz ma. Mindenkinek egyből felcsillant a szeme az osztályban, kivéve nekem nem. Utáltam a bulikat. A sok részeg embert, akik világukról nem tudva fekszenek le mindenkivel. Az alkohol fojtó szagát és a fülsüketítő zenét, amitől egy rendes párbeszéd sose alakulhat ki. Yoongi a bejelentés után azonnal rám pillantott, hogy "de igenis megyünk", mivel ő már régóta beakarja fűzni Jimint. Úgy gondoltam ez lehetetlen, mivel mi vagyunk azok, akikkel senki se foglalkozik, addig Jimin és a haverjai merőben mások. Ők azok a tipikus bugyi nedvesítős srácok, akikért a lányok bármit megtennének. Ismétlem úgy gondoltam, hogy lehetetlen, de miután a szőkeség az asztalunk elé állt, elhallgattattam a gondolataim.

- Hallottátok, hogy bulim lesz, ugye? - intézte inkább Yoonginak a kérdést, mintsem kettőnknek, de azért én is bólintottam egyet. - Ez a meghívás rátok is vonatkozik. - nézett kihívóan - Ugye számíthatok szerény személyetekre? - mosolygott ártatlanul, de amint meglátta fekete hajú barátom egyértelmű vigyorát, el is köszönt. - Akkor ott tali. Ja és öltözzetek be! - vigyorgott ő is, majd Jungkookba karolva kivánszorogtak a teremből.

- Nem! - szólaltam meg elsőnek, mielőtt Yoongi belekezdett volna.

- Taehyung! Ez nem kérdés, hogy elmegyünk. Nem mellesleg Jungkook is ott lesz. - szélesedett ki mosolya, miközben szemöldökeit felváltva mozgatta.

- Jaj Yoongi, az már lassan két éve történt. - kaptam vállamra a táskát és kiindultam a teremből. Mivel utolsó óránk volt, el is indultunk hozzánk.

- De akkor is megcsókolt. - futott utánam - És te magad mondtad, hogy tetszett az érzés, amit kiváltott belőled. - vigyorodott el megint.

- Egy hülye fogadás miatt volt. Egyáltalán nem érdekel Jungkook. - mondtam magabiztosan, de éreztem ahogy a szívem kiakar ugrani a helyéről.

Egy idióta osztálykiránduláson történt, amikor Jungkooknak megkellett csókolnia engem. Egy ócska vicc volt a részéről, amit a fejemhez is vágott, miután visszacsókoltam. Megalázottnak éreztem magam és azóta legszívesebben megfojtanám azzal az önelégült és cuki mosolyával, amivel engem díjaz. A tábor óta nem beszéltünk, szóval igen, lassan két éve egy árva szót se szóltunk a másikhoz, attól függetlenül, hogy osztálytársak vagyunk. A makacsságom uralkodik felettem, mivel szerintem nekem van igazam. Átvert, csakhogy a hírneve ne csökkenjen le. Undorító...

- Te minek öltözöl? - kérdezte barátom izgatottan, miközben az ágyamon hempergett. Már órák teltek el, amióta itt van, de semmi ötletünk sincs, hogy mit kezdjünk magunkkal.

- Fogalmam sincs. Vámpír? - nevettem fel, az amúgy nem is olyan rossz ötletemen - Igen, szerintem vámpír leszek. - néztem rá.

- Én zombie szerintem. - lógatta le fejét az ágyamról és úgy nézett rám mosolyogva. Örültem, hogy boldog, de annak nem annyira, hogy egy laza menüvel a mekiből rá tudott venni arra, hogy betegyem a lábam Jimin házába.

- Szerintem akkor fel hívom anyát, hogy segítsen a sminkben. Addig menj haza és pakolj le, meg készülj el te is! - adtam ki az utasítást barátomnak, aki egyetértően bólintott és el is ment.

Anya körülbelül fél óra alatt elkészítette a nem túl komplikált vámpír sminkem. A szememet beesettre árnyékolta, amit egy piros kontaktlencsével dobott fel. Szám szélére művér folyatott és egy halvány vörös rúzzsal kikente a szám, amit már az első öt percben le is nyaltam. Ruhám sem volt valami extra, egy egyszerű fekete tapadós nadrág és egy fekete póló, amit egy köpennyel egészítettem ki. Hajamat előre fésültem, hogy félig a szemembe lógjon, ami szerintem baszott jól nézett ki. Miután kész lettünk, anya csak elégedetten mosolygott egyet, majd egy puszi után el is hagyta a szobámat. Nem sokat magányoskodtam, mivel Yoongi barátom csöngetett is.

𝕆 ℕ 𝔼 𝕊 ℍ 𝕆 𝕋 𝕊Where stories live. Discover now