Az új hely...

14 1 3
                                                  

Mondtam...ugyan olyan mint a többi!Mivel nem tudtam,hogy hova kéne mennem ezért elindultam előre, a suli járdáján.Egy csomó ember volt a pázsiton.Valaki épp nyalta-falta egymást.Valakik nagy csoportba tömörülttek és úgy beszélgettek meg nevetgéltek.Elszórva lehet látni pár padot meg fát.A suli mellet pedig egy erdő volt.Pont,mint a Twilight-ban!Amúgy csipázom azt a filmet...

"bzzz"

Megálltam,hogy meg nézzem a üzit...lehet Victoria hiányol!

Anya:Szia kincsem,gondoltam sok sikert kívánok az első naphoz!Apáddal ma későn érünk haza,elkisérem egy megbeszélésre őt.

Szeretettel:Anya!

Soha nem értettem minek írja oda pluszba ,hogy "szeretettel anya",de nem zavar.Sőt ha lehet ilyet mondani akkor még örülök neki...

-Hé,figyelj oda! -Szólt vissza a hátam mögül eréjesebben egy csaj aki nekem jött...azt még neki áll feljebb!Szupper...

-Bocs má'...-Dörmögtem az orrom allá.Egy olyan "oké ezt most elengedem "sóhajtás után indultam tovább.Széttárva a barna festéses bejárati ajtót betekintést nyertem az épületnek a belső részébe...

Mindenki sürgött-forgott.Vagy az órájára siettet.Esetlegesen a saját kis klikjében(nem tom hogy kell leírni)volt.

Ahogy elhaladtam a szekrényekkel teli folyosón szinte mindenki megnézzet.Ez most szokatlan volt...mivel ez az első alkalom,hogy év közven irattak át,ezért is keltett bennem elég kényelmetlen érzettet...

Lefordulva az egyik szinte ugyan olyan folyosóra az ajtókkal kezdtem szemezgetni...hátha találok egy olyan helyet ahol eligazíthatnak.Ahelyett hogy valamit találtam volna inkább... valakit találtam,vagyis helyesbíttek...ő talált engem!

-Jaj bocsás meg,jól vagy?-Egy rövid szökehajú lány volt elöttem aki nagyban mentegetőzött.Nem figyeltem rá csak elmerengtem,hogy "basszus olyan ismerős".Egy vajszínű felső volt rajta meg egy sima farmer.Egy igen különös medál amin két madár volt.A szájára egy vadítóan piros színű rúzst kent fel.

-...az órámra siettem és nem lát...-mondta volna végig,de én uri fiú módjára bele vágtam a szavába.

-Bocs,de ismerlek?-Esküszöm kéretlenűl jött ki a kérdés!Nem akartam bunkónak tünni...talán az voltam.

-Nem tudom attól függ.-Mosolyodott el.Ezek szerint nem vette sértésnek.

-Mitől?-Kérdeztem én még mindig azzal a "mond már fejjel".

-Hát hogy új vagy-e?-Na és igen kibukot a várva várt kérdés.Ezen csak elmosolyogtam,mert a maga ártattlan módján aranyos volt tőle.Hirtelen észre vettem magamon,hogy elégé elbambultam...

-Elnézzésedett kérem még nem mutatkoztam be.Liam Walsh áll rendelkezésedre...-Majd kezet nyújtotam,amit egy mosollyal el is fogadott.Nem láttam rajta,hogy ő is el akarná árulni a nevét szóval...-És a te neved pedig...-Kezdtem el neki a mondatott.

-Ja tényleg!Aurora Smith, örülök,hogy megismerhetlek!-A mondat elején egy kuncogás is elhallatszott szóval,olyan béna nem lehetek...

-Mond csak meg tudnád mutatni,hogy hol tudok eligazodni?-Törtem meg a szünetett amit tartottunk.

-Jaj persze!Gyere!-Sarkon fordult és vissza fele kezdett vezetni.A bejárati ajtóval szemben,a folyosó végén volt az igazgatói.Nagy betűkkel ki voltírva az ajtó felé...hát gratu Liam!Egy láng elme vagy...

-Köszi...remélem még találko...-Vágott a szavamban én pedig elég furi fejjel nézztem vissza rá.Úgy látszik az egymás szavába vágás már hagyomány lesz...

-Várj ne nagyon búcsúzkodj!Úgy is kell még beszélnem anyámmal...-Majd benyitot meg se várta a válaszom.Amúgy wow...sikerült az első nap neki mennem az igazgató lányának!

-Jó reggel!-Köszöntöttem a nőt aki le se tagadhatná,hogy az anyja Aurorának.Viszonzásul kaptam a köszönést,majd...

-Biztos te vagy az új tanulónk!Anyukád már egy csomót áradozott rólad.-Közben felállt az asztalától és ide jött hozzám,hogy kezet foghasson.-Köszöntelek a mi kis iskolánkban,remélem megtalálod a saját helyed a sokkrétegű és nagy családunkba.

-Ahh nem fogok sokk vízet zavarni...-Valaszoltam mosolyogva meg olyan "jóvan csak esünk túl rajta" stílussal.

Töretlen lelkesedése nem változott,így jókedvvel oda sétált az asztalához és nekem adta az órarendet meg a termeknek a beosztását.Meg minden egyébb fontos irattot ami elmaradt.

-A suliorvost a második emeletten talállod...-Kezdte el mondani a fiatalabbik,majd legyintett egyett és leugrott a tanári asztalról ahol eddig elfoglaltta a helyét.

-Tudod mit majd én körbe vezetlek.-Mondta mosolyogva és elkezdett tolni a hátamnál fogva.-Szia anya!

-Csókolom...-Becsukta mögöttünk az ajtót és felém fordult.

-Na...?

A sötétség-világosság szimfóniájaWhere stories live. Discover now