23. Hullócsillagok

395 36 1

Miután elköszöntem Shawntól, kimentem az udvarra és leültem a szokásos helyemre, a kis karosszékbe.

Imádom a nyár végi estéket. Mindig kellemes a levegő, nincs az a folytogató meleg mint napközben. Mindezekhez pedig társul az égbolt páratlan látványa. Az apró, akár fényévekre lévő kis pöttyök a legmelegebb évszakban láthatók a legerőteljesebben, ekkor rajzolódik ki igazán a Tejút és ekkor látható a legtöbb hullócsillag is.

Azok a fényes tűzgömbök csak egyszerű kő darabok, amik elégnek a bolygónk légkörében, mégis mindenki mennyire nagyra tartja azokat mondván, hogy milyen lenyűgözőek. Még évszázados babona is fűződik hozzájuk, a mindenki által jól ismert "Ott egy hullócsillag, kívánj valamit!".

Ha jobban belegondolok ez egy tök szép gondolat... Egy átlagos, szinte semmirekellő, apró tárgyat felruházunk egy olyan tulajdonsággal, amit egyértelműen nem képes teljesíteni. Azonban a hitünk, a reményünk miatt mégis mindig kívánunk valamit, mert mindenkiben ott lakozik a gyermek, és a rájuk jellemző bizakodás, a hiszünk a még a mesékben.

Kiskoromban játékok sorát akartam a magaménak tudni, ám ahogy telt az idő én egyre inkább megkomolyodtam, a kívánságok mennyisége pedig ezzel fordítottan arányossá vált. Alkalmanként, nagyon ritkán viszont, még mindig reménykedem.
Amikor a felfoghatatlan méretű, sötét égbolt panorámája elém tárul a sok-sok parányi fénypontocskával, az bizony engem is magával ragad. Mert én igenis hiszek még a mesékben és őszintén... Megérte. Életem egyik legszebb meséjét élem.

[...]

23:09

SHAWN: Végeztünk.

MAJA: Köszönöm! Már majdnem bealudtam.

SHAWN: Tényleg?! Ennyire fáradt vagy?

MAJA: Nem, csak itt már majdnem éjfél van.

SHAWN: Oh, az időeltolódás...
SHAWN: Egyébként, nem muszáj fentmaradnod ám. Én is pihenni készültem éppen, úgyhogy menj te is és aludj.

MAJA: De én maradni akarok! Szeretném bepótolni azt a beszélgetést, amit ma elcsesztem.

SHAWN: Máskor is be tudjuk hozni a lemaradást, ezen ne múljon.

MAJA: ...

SHAWN: Te totál hajthatatlan vagy, jól mondom?

MAJA: Úgy biza, de... Mindegy. Nem erőltetem. Főleg, mert tudom, hogy tökre kimerült vagy és rád fér a pihenés. Nem szeretnélek feltartani.

SHAWN: Köszönöm. Holnap feltétlenül írj, ha felébredtél! Amúgy meg... Nem tartasz fel.

MAJA: Reggel te leszel az első, megígérem. Jó éjszakát Shawn!

SHAWN: Álmodj szépeket!

Akaratlanul is mosolyra húzódtak ajkaim. Oh, de még mekkorára. Azt, ha nagyon szerettem volna, se tudtam volna levakarni az arcomról. Mérhetetlen nagy boldogság árasztotta el az egész testem. Libabőrös lettem és még bele is remegtem már csak a gondolatába úgy mindennek.
Őrülten jókedvűen hajtottam hát álomra a fejem.

Vajon mi lesz ennek a vége..?

[...]

Egy cseppet sem kellemes hangra riadtam fel. Az ébresztőórám volt az. Bár még csak augusztus van, de én ilyenkor, a hónap vége felé szép lassan visszaszoktatom magam a sulis napirendre. Korán kelés, viszonylag korán fekvés. Borzalmas, tudom jól.

Serendipity [ SZÜNETEL ]Read this story for FREE!