6. Első látásra

Start from the beginning

- Shawn Mendes személyesen! Hello haver! Rohadt nagy bulit nyomtál. Örülök, hogy találkozhatunk.

- Hello, sziasztok! Köszönöm, de azért a te koncerted sem volt semmi. Egyszer dolgozhatnánk együtt, mit szólsz?

- Jó ötlet, benne vagyok. És...? Ki a csinos kis partnered? Csak nem a barátnőd? - kérdezősködött a norvég srác.

- Nem, nem a barátnőm. Ő egy rajongóm és minden bizonnyal a tied is. Két perce még itt pattogott, hogy kell neki egy kép veled, most meg szégyenlősködik. - néztem le a hátam mögött bújkáló lányra - Ő Maja. Maja, ő pedig Kygo.

- Örvendek Maja. Remélem jól érezted magad az este és ha még szeretnéd azt a képet, akkor csináljuk!

- Én is örülök és igen, szeretném! - mondta izgatottan - Shawn, megcsinálod? - kérdezte, miután remegő kézzel odaadta a telefonját.

- Te izgulsz? - súgtam a fülébe.

- Ha a kezemre gondolsz, mióta megláttalak remeg. De, hogy a kérdésedre válaszoljak, igen, izgulok. - suttogta, miközben engem a hideg is kirázott.

Egészen idáig azt gondoltam, hogy van szerelem első látásra, de most... Most, amikor úgy érzem ez az egész velem történik, most nem tudom elhinni. Olyan lehetetlennek tűnik, hogy csupán pár másodperc alatt beleszeress valakibe, akit ráadásul nem is ismersz. NEM ISMEREM! Azt sem tudom ki Ő. Csak egy lány, akit észrevettem a nagy tömegben. Aki engem bámult, de nem jött oda. Aki teljesen máshogy viselkedik mint a többi ember. Aki végre más.

- Shawn?! Mi már beálltunk, megcsinálod a képet? - szakított ki gondolataimból a lány.

- Öhm, igen persze. Nem figyeltem, bocsi.

- Azt látjuk. - súgta Kygo, mire mindketten vigyorogni kezdtek.

- Oké, készen álltok? Nagy mosoly és 3,2,1... Kész!

- Mutasd milyen lett!? - rohantak hozzám a fotón résztvevők majd visszaadtam a készüléket a tulajdonosának.

- Aw, ez nagyon jó! - örömködött Maja.

- Megnyugodtam, de mostmár mehetünk ugye? Emlékszel mit mondtam korábban, igaz? - kérdeztem türelmetlenül.

- Az elrablósdi. Hogyne emlékeznék és mehetünk persze, csak köszönjünk el.

- De rendes kislány valaki.

- Jó neveltetésben részesültem. - kacsintott rám és az emberek felé húzott, hogy elköszönjünk.

- Srácok, mi leléptünk. Jó éjt mindenkinek! - kiabáltam oda, amit Maja egy szúrós tekintettel díjazott - Most mi van? Menni akarok.

- Sziasztok! - köszönt Ő is - Olyan vagy mint egy nagy gyerek. - nevette el magát - Ennek ellenére én így szeretlek.

Azt a "szeretlek"-et nyilván nem úgy értette....
Amúgy meg mi van velem?! Miért izgat ez annyira. Nem ismerem, egy random rajongó, nem tudok róla semmit. Nyugodj le szépen Shawn! Te csak a feltételezhetően kedvenc énekese vagy. Istenem, mi a franc történik..?!

- Hahó, megyünk? Itt vagy?

- Hogy? Oh, igen, persze menjünk. Csak elkalandoztak a gondolataim, bocsi. - valamivel muszáj voltam kimagyarázni, hogy miért nem figyelek, hátha így nem kérdez rá.

- Semmi gond! És... Merre jársz fejben?

SZUPER...

- Igazából, mindenfelé. Otthon, a színpadon, a magánéleti problémáim közt.

- Csak itt nem... - nézett rám egy pillanatra, majd a földet kezdte bámulni.

- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül.

- Hát, azt vettem észre, hogy nem vagy itt. És nehogy azt hidd, hogy ez baj. Abszolút nem. Nekem is van nagyon sok olyan pillanatom, amikor egyszerűen nem tudok valahol ott lenni fejben és ez tökre rendben van. Viszont emiatt most úgy érzem, nem is érdekellek annyira, mint amennyire mondtad, és feltartani pedig semmiképp sem akarlak. Szóval javíts ki, ha valamit rosszul látok.

Oh... Ha tudnád, hogy végig rajtad gondolkodtam.

- Jól látsz mindent. Vagyis nem, nem mindent. Tényleg nem itt vagyok, hanem egy messzi-messzi galaxisban, mert gondolkodom. Gondolkodom, mégpedig rajtad. És légyszi ne ess kétségbe, csak szimplán, rohadtul nem tudom mi történik. Mióta megláttalak azóta BUMM, sötétség. Próbálok rájönni, mi folyik itt bent. - mutattam a fejemre majd leültem egy padra a parkolóban.

- Oké... Szóval miattam tépelődsz.

- Ezt ne mondd! Vagy ne így, mert konkrétan igen, miattad, de mégsem. Ha ezt mondod az olyan mintha a te hibád lenne, de ez nem hiba.

- Akkor rajtam tépelődsz. Ez jobb? - kérdezte és leült mellém.

- Jobb, de ennek meg semmi értelme. - mondtam miközben az arcomat a tenyereimbe temettem.

- Viszont így mindketten értjük miről van szó.

- Mert te érted? - néztem fel a lányra, aki biztató tekintetét az enyémen tartotta.

- Mondhatni. Igazából nem. De nagyjából összeraktam mi van, persze csak ha nem értettem félre valamit.

- Beavatnál engem is? Kérlek! - nevettem fel.

- Szívesen, de nem itt. Inkább mutasd meg a helyet, amiről korábban beszéltél. - azzal felállt, megállt előttem és a kezét nyújtotta.

Hihetetlen ez a lány...

- Jó, menjünk. - mondtam és a kezét megfogva indultunk el az itteni "kocsimhoz".

* * *
Vajon Shawn hová viszi Maját? 😏
_____
2018.09.09.

Serendipity [ SZÜNETEL ]Where stories live. Discover now