Esküszöm, hogy utálni akartalak! 18+

6. "Itt kezdődött minden! (...) Itt is fejezzük be!"

A következő egy hetünk abból állt, hogy óvodások módjára cserkésztük be egymást.

Hétfő éjjel esett az eső. Én kaptam az alkalmon, kedden mögé lopakodtam, majd belelöktem egy nagy pocsolyába.

Szerdán vízi pisztollyal támadt rám az ebédlőbe.

Vízi pisztollyal! Az ebédlőbe!

Csütörtökön ezt vízibombákkal viszonoztam a foci edzésén.

Az Instagram tele volt velünk. Csak belőlünk állt a @columbia_meme oldal. Hol én, hol Ray volt vizes a képeken. Volt olyan is, amin össze voltunk szerkesztve és egy csomó szívecske volt körülöttünk.

Blee.

Igaz még élveztem is, főleg mikor én áztathattam el a seggfejt, viszont nem tudtam elfelejteni, hogy mit is tett velem. Engem sokkal érzékenyebben érintettek ezek a dolgok. Továbbra is utáltam és azt kívántam, bár el se mentem volna arra a kibaszott szemeszter nyitóra. Csak a bajt hozta a fejemre.

Viszont a sok poszt és köztéri csatánk miatt 200 új követőm lett instán. Nem hittem a szememnek, amikor egyfolytában jöttek az értesítések.

Sok üzenetet is kaptam. Voltak olyanok, akik gratuláltak nekem, amiért végre valaki ki mer állni Rayjel szemben, viszont voltak, akik fenyegettek, hogy hagyjam békén a „nyuszikájukat", vagy épp „babájukat". Ezek természetesen a lányrajongók voltak.

*****

Pénteken épp tartottam vissza az esti órámról, mikor Ray-jék apartmanja előtt elhaladva zongoraszót hallottam. Muszáj voltam lelassítani és úgy hallgatni. Csodaszép volt. Megálltam és behunytam a szemem, nem ismertem fel a dallamot, viszont nagyon ismerősen csengett. Biztos, hogy hallottam már máskor is.

A fene tudja milyen okból kifolyólag, de elindultam felfelé a lépcsőn. Az ajtó nyitva volt, ezért beinvitáltam magam. Csak akkor eszméltem fel, hogy mit csinálok, amikor már a nappali közepén álltam és figyeltem, ahogy Ray nekem háttal ül a zongora előtt és játszik. Lassan nyílt el az ajkam. Sosem hittem volna, hogy Raymond Cross, a foci csapat sztárja, aki péppé veri az ellenfelet a pályán, ilyen gyengéden tud játszani egy zongorán. Halkan leültem az egyik kanapéra és úgy élveztem tovább a muzsikát. Végig néztem izmos hátán, ahogy ráfeszül a szürke ing, ezzel mindent jól kivehetően.

- Hali szépségem.

Hallottam hirtelen egy hangot mögülem. Megfordultam és Tonyt láttam, amint hátulról átugrik a kanapén és leveti magát mellém.

Nem tudtam megszólalni. Ekkor tudatosult bennem, hogy kurvára betörtem ide és kibaszottul bámultam azt az embert, akivel éppenséggel a leginkább nem akartam találkozni.

- Szépségem? – kérdezte Ray, de még nem fordult meg. – Ez tényleg hízelgő, de bocs Tony, nem vagy az esetem.

És ekkor mosolyogva megfordult. Majd elkomorodott az arca, amikor meglátott. Tony értetlenül nézett engem és Rayt felváltva, én pedig kicsit megszeppenve bámultam Rayre.

- Én... öö... bocs... - felálltam és már viharzottam is az ajtó felé, de egy erős kar megragadott hátulról és visszahúzott.

- Mi az, mögém akartál settenkedni és leönteni forró vízzel?

Nem is rossz ötlet...

Megfordultam a karjában, kicsit hátrébb taszítottam magamtól és úgy válaszoltam.