a gyáva

197 47 1
                                    

(mások a pride-on, én isny-ben)

a hegyekbe bújt a gyáva,
köddel betakarva,
már majdnem svájcban
eltűnt a tájban.

magát hiába nyugtatja,
agyát hiába koptatja -
mert nem mindenki való hősnek vagy harcosnak
és stonewallnál is voltak, akik a bárban maradtak.

neki nem való a szabadság
hisz' a szabadság félelmetes

=

a szabadság rettenetes.

a gyáva nem képes - foggal körömmel a harcra
lába viszont nyúlánk, fürge a sarka
rohan a valóság elől, míg tüdeje bírja
azt hitte a bejárt út könnyebb... rosszul tudta.

empatikus mosolyokba rejtőzik
némán lelke mélyén irigykedik:
"ich wünschte ich könnte so mutig sein wie ihr!"
de miért nem cselekszik a gyáva? miért csak sír?

nebántsvirág lelke az életbe bele-

szakad

inkább szalad,

nem néz hátra

"dort! guck mal!"

ott fut a gyáva.






- ezt mindenkinek, aki holnap kimegy felvonulni (és azoknak is, akik nem). minden tiszteletem a tiétek, legyen csodás szombatotok ♥

Fáradt vagyokWhere stories live. Discover now