𝑨𝒏𝒊𝒎𝒆 ☆彡𝑰𝒎𝒂𝒈𝒊𝒏𝒆𝒔

◤Tökéletes randi ♡ Kacchan◢

Matek órán ültél, de mint az minden normális tininél szokott lenni, semmit sem értettél, mit hadovál összevissza a tanárod, így hát az ablakon át néztél ki és megint fantáziálni kezdtél a suli méreg zsákjáról, aki nem más Bakugou Katsuki. Rég óta tetszett neked, együtt volt japán töritek, onnan ismerted, ha tehetted, szerettél eljátszani a gondolattal, hogyan tépnétek le egymásról testeteket fedő ruha daraboktól, hogyan csókolhat, hogyan mélyesztené fogait nyakadba és szívogatná azt, esetleg hogyan játszhatna veled érzékeny pontodon, milyen arckifejezése lenne, amikor elönti a mámor. Beharaptad alsó ajkad, mialatt buja gondolataid képpé változtak fejedben, ahogyan elképzelted ezeket a szituációkat. Vágytál rá. Hiába utálják sokan, te még is szeretted a heves természetét és indokolatlan düh kitöréseit, így szünetben el is határoztad magad, hogy randira hívod.

Lementél a suli udvarára, tavaszias meleg volt, amit előszeretettel szidott. Vissza ment volna, de az ajtó előtt elkaptad karját. Mérgesen rántotta el.

"Mi kéne (T/N) chan? " kérdezett rá durván.

"Ohh, Bakugou kun, szerettem volna va-valamit kérdezni!" válaszoltad bizonytalanul, még is legbelül reménnyel telve.

"Gyorsabban is tehetnéd." fintorgott rád előszeretettel.

"Jó. Eljönnél velem egy randira?" tértél a lényegre immáron magabiztosabban.

Bakugou elnevette magát.

"Nem" mondta ki ridegen, megvető arckifejezéssel, miután abbahagyta megjátszott nevetését.

"Miért nem?"

"Csak nem és kész!" kiáltott rád, majd sarkon fordult.

"Áhh, értem" vágtad rá, elindult, de utána szóltál. "Meleg vagy, igaz?" szóltál utána kissé hangosabban, amire felfigyelt a többi tanuló.

Oda lépett hozzád a falnak nyomott kezét pedig szádra tapasztotta.

"Fogd már be!" parancsolt rád ingerülten, még is elpirult. Megnyaltad tenyerét, mire elengedett. "Idióta! Egyáltalán nem vagyok az!" 

"Hmm" hümmögted mialatt gondolkodóba estél, majd közel hajolt arcodhoz.

"Csupán nem vagyok az a jófiú akire a magadfajta vágyik" suttogta ajkaidra magabiztosan.

"Hmm, ez egy igent jelentene akkor?" vigyorogtál rá.

Bakugou hitetlenkedve ingatta fejét. 

"Te nem adod fel egykönnyen, igaz?"

"Szóval?"

Bakugou megadta magát.

"Jó. De ne számíts csokira meg virágokra!"

Kirobbanó örömmel fogadtad a hírt, ami egyáltalán nem tetszett neki. Mielőbb otthagyott, de téged nem érdekelt túlzottan a hozzá állása. Boldoggá tett ezzel téged.

***

Bakugouval ebédeltetek, ami egészen halottas volt. Egyikőtök sem hozott fel semmi témát, hiszen Bakugou nem is tudta, mit mondhatna, te pedig csak csodálva nézted, ahogyan befalja a kajáját. Ez után mindkettőtök nyelve megeredt. A mozi előtt vitatkoztatok lázasan, hogy mit nézzetek meg. Bakugo valami szuperhősös izét akart meglesni, te pedig nyálasat. Tőletek zengett az egész pénztár. Bakugou nem vallotta volna be, de nagyon tetszett neki, ahogyan felléptél ellene. Akkor vált világossá számára, hogy te vagy olyan makacs és harcos természet, mint ő, ami felettébb bejött neki és vonzotta őt, de nagyon.

Végül nyertél és egy béna filmre ültetek be. Csak ti ketten ültetek be rá, ráadásul leghátra a szélére kérted a jegyeket, ahol mégjobban utált ülni. 

Átkaroltad kezét, vállára hajtottad fejed. Ő kezét combodra vezette, amitől kirázott a hideg. 

"(T/N) chan, ülj az ölembe" búgta füledbe erélyesen.

"D-de.."

"Nincs de. Ezt mondtam."

Úgy tettél, ahogyan parancsolta. Fenekedre vezette egyik kezét, másikkal beletúrt a hajadba és közel húzott egy csókra, amit viszonoztál egyből. Olyan hosszan és hevesen, hogy teljesen zavarba hozott. A csókja olyan volt, ahogyan elképzelted. Végig dominált benne, te pedig nem bírtál betelni ezzel a felemelő érzéssel, amivel megajándékozott. Lassan váltak el ajkaitok, zihálva néztél vágytól izzó szemeibe. Csípőd automatikusan mozgásba kezdett, kínző lassúsággal ringattad előre és hátra, ezzel ingerelve őt. Nagyot nyelt, végig nyalt nyakadon, majd a füledbe suttogott.

"Talán nem is különbözünk. Nem érdekel, ha rajta kapnak minket, igaz?" 

"N-nem" nyögted kéjesen.

"Ejnye, talán kifogtam egy igazi rossz kislányt? Vagy én teszem ezt veled?"

"Te" ziháltad, s érezted, hogy egyre keményebb lesz alattad.

"Helyes" mosolygott rád. "Még megbüntetlek amiatt, hogy a gatyámba kell elmenjek, de most valahogy nem érdekel. Ez a legtökéletesebb randim eddig. Azt kell, hogy mondjam elégedett vagyok veled, (T/N) chan.." közölte veled, majd hátra vetette fejét és csak az érzésre fókuszált, amit átadtál neki.

Hihetetlennek tartottad, hogy valóra vált, amire olyan régóta vágytál. És hogy mi történt azon az estén? Átadtad magad neki és végleg beleszerettél.