A Démon menyasszonya ~Befejezett~

6.rész

-Mit akarsz te tőlem?- kérdeztem határozottan.

-Ahogy hallottam, te vagy annak a démonnak az ágyasa.- gondolkodott el.- Tudod, nem ápolok vele túl jó kapcsolatot így arra gondoltam, kicsit megviccelem.

-Mi-mire célzol?

Elkezdett őrűlt nevetésbe.
-Szinte kár érted! Olyan kis édes pofid van.- erősen megragadta az arcomat, hogy közelebb húzzon.- Mit választassz? Megrontalak vagy megöllek!

A szemeim könnybelábadtak és úgy ordítottam rá:- Inkább a halál mint hogy a te mocskos ujjaiddal hozzám érjél!

-Tch... Ez így nem olyan vicces.-felkapott a vállára.- Meggondoltam magamat... nincsen választásod.

Elkezdtem ütni, verni, ahogy csak tudtam miközben a könnyeim egyre jobban folytak az arcomról.
-Eressz el! Eressz el! Te perverz szörnyeteg!! REICHY!!!!!!!

Épp hogy kimondtam, már a támadóm egy ordítás kíséretében a földrerogyott. Kisírt szemekkel hátrafordultam, és a démont pillantottam meg ahogy porolja idegesen a kezeit.

-Ne merd bemocskolni az én tulajdonomat, Szarka!

-Re-Reichy...

Rámemelte vérvörös szemeit, majd ölelésre tárta a kezeit. Nekem sem kellett több, azonnal odavetettem magamat. Újból elkezdtem sírni amire elkezdte simogatni a fejemet.
-Tudod te mekkora egy idióta vagy? Így eltűnni előlem!!

-Sajnálom....

-Milyen nyálas...- szólalt meg az elöttünk magasló alak, akinek a fejéből ömlött a vér.- Nem vagyok Szarka!

Reichy összeszűkítette a tekintetét.

-Na mi van Démon? Megkukultál?? Azt hiszed, hogy majd most is legyőzhetsz egy gyenge ütéssel? Visszatértem hozzád, immáron olyan erősen, hogy átveszem a birodalmad felett az uralmat! Mindenki majd nekem fog engedelmeskedni!! És majd te leszel a főcsicskásom! Az asszonyod pedig....- hirtelen elvörösödött, majd ellilult a feje és összeesett.

-NEM... VAGYOK... AZ.... ASSZONYAAA!!!!- lihegtem.

-E-ezt, hogy csináltad?- pislogott Reichy.

-Ez az én szupererőm! A tökös tökönrugás technikám!

Pislogott még párat, majd csak kitört belőle a nevetés. Könnyeit törülgetve mondta nekem:
-Pont ezért szeretlek annyira....

A fejem ismét utánozta a paradicsomot, majd egy cöcögés után lehajoltam a kokeshi babámért.
-Mostmár tényleg menjünk.

-A kívánságod számomra parancs, Hercegnő!- hajolt meg.

Megforgattam a szemeimet. Reichyvel újból elindultunk, de most jó szorosan mentem mögötte, hogy még véletlenül se keveredjek el. Egyszer csak egy kezet billantottam meg, akinek a tulajdonosa az említett férfi volt.
-Fogd meg a kezemet, így biztonságosabb lesz.- félszemmel láttam, hogy a fülei vörösek, csak úgy mint nekem.

Némán beletettem bal kezemet az ővéjébe, es így haladtunk tovább.

-Reichy-sama! Reichy-sama! Végre megérkezett! Már indítottam is volna egy keresőosztagot!- rohant felénk egy 60-70 körüli alacsony nénike lila yukatában.

-Nem kell engem félteni! De azért köszönöm az aggodalmat.- mosolygott kedvesen.

A nénike tetőtől-talpig végigmért, majd megállapodott a tekintete a kezünkön.
-Szóval ő lenne az ember menyasszony?

Elvörösödtem és hiper gyorsasággal elrántottam a kezemet.
-Ö-örülök a találkozásnak, Yui a nevem.- hajoltam meg félénken.- Várj....Mi??

Miért is viselekedek úgy mintha egy cuki kis feleség aki most találkozik az anyósával????? Perpillanat én vagyok az elrabolt fél!!!!!

-Mi most be is mennénk ha nem baj.- fogta be a számat Reichy egy széles vigyorral.

-A szobájuk készen áll.- hajolt meg a néni.

Hé hé hé hé! SzoBÁNK????? Elről nem volt szó!!!! Nem érdekel, én haza megyek!

-Izgulsz már, DRÁGÁM?- pimaszkodott a férfi.

Ha egyszer én innen kijutok....!!!

~♡~

Sziasztook! >○< Megérkezett egy újabb rész, remélem tetszett ^^

XOXO: Tunci123