c h a p t e r s e v e n t e e n

1.9K 192 51

H a r r y
S t y l e s

Kilestem a vászon mögül, s Louis-t pillantottam meg, élvezettől eltorzult arccal, amint épp magát kényezteti.

Ujjai szorosan fogták körbe merev férfiasságát, szemeit szorosan összeszorította, másik keze a széket markolta. Csupán sóhaji és nyögései zenéltek a csendes szobában, hisz én képtelen voltam akár egyetlen szót is kiejteni, háttérzaj pedig nem volt.

– Lo...Lou – kezdtem, de az említett közbevágott.

– Harry – nyögte a nevem, hangja erotikusan csengett. – So...ahh...sokkal jobb, amikor te csi...csinálod. Segíts rajtam – fejét hátra vetette, így tökéletes rálátást nyertem kívánatos nyakára, ami szinte könyörgött nekem, hogy lilás foltokat hagyjak rajta, s ezzel magaménak nyilvánítsam Louis-t.

Habozás nélkül indultam meg felé. Csuklója köré fontam ujjaim, így megállítva a folyamatos mozgást, amit az élvezet érdekében tett. Tekintetem mélyen az övébe fúrtam, és kínzó lassúsággal simítottam végig kemény merevedésén. A teste megremegett gyengéd érintésem alatt, és egy visszafojtott nyögés szaladt ki vékony ajkai közül. Ezt a mozdulatot ismételgettem, s ezzel az őrületbe kergettem Louis-t, aki már vonaglott a folyamatos ingertől.

– M...még – nyöszörögte. Gyorsítottam kezem mozgásán, majd térdre ereszkedtem előtte. Folyamatosan tartottam vele a szemkontaktust miközben férfiassága végét a számba vettem, majd kiengedtem ajkaim közül. Lassan végignyaltam teljes hosszán, nyelvemmel pedig apró köröket írtam le a makkján. Türelmetlenül billentette meg a csípőjét, ezzel jelezve, hogy többet akar. A számba vettem kemény péniszét és lassú bólogatással kényeztetni kezdtem őt, de folyamatosan gyorsítottam a tempón. Louis hangos nyögésekkel adta tudtomra, hogy tetszik neki amit csinálok. Egyik kezét a hajamba vezette és óvatosan megtépte. Tekintetünk találkozott amint felpillantottam élvezettől eltorzult arcára. Louis kék íriszei egy sötétebb árnyalatba burkolóztak, mint amilyenben általában pompáznak. Farkam fájdalmasan lüktetett szűk nadrágomban, de Louis őrjítő látványa tökéletes kárpótlás volt számomra. Vágytól ragyogó szemeit összeszorította és nehézkesen préselte ki magából a felém intézett szavait.

– Harry... Min...mindjárt – makogta, a következő pillanatban pedig meleg ondóját éreztem meg a számban, s Louis hangos nyögése hasított a levegőbe.

Utolsó cseppig lenyemltem sós, meleg élvezetét, s közben a lehető legártatlanabb tekintettel bűvöltem Louis-t. Felálltam, és egy apró, mégis érzelemdús, lágy csókot leheltem vékony ajkaira.

Percekig bámult maga elé, szinte megsemmisülve. Mintha egy pár pillanat alatt józanodott volna ki.

– Föld hívja Louis-t – kuncogtam, mire megrázta a fejét és kétségbeesetten meredt rám.

– Za...Zayn - makogta, szavai pedig éles tőrt szúrtak a szívembe. Hihetetlen, hogy most is az a bájgúnár a legnagyobb problémája.

– Hogy...mi van? – szeppentem meg.

– Zayn...én ezt nem...nem, nem, nem, nem! Harry én nem tehetem ezt vele! Nem követhetem el ugyanazt a hibát, mint ő! – hangja rémült volt és összezavarodott. Minden szava egyre jobban fájt. Vettem egy mély levegőt, és magamra húztam egy keményebb álarcot. Képtelen voltam bármit is szólni, így eltereltem a témát.

– Helyezkedj el. Folytassuk – utasítottam komoran, mire megszeppenve fészkelődött vissza az eredeti pozíciójába.

Kemény vonásokkal bámultam őt, miközben vászonra vittem.

Nem bírtam sokáig. Félkész állapotban hagytam a festményt, hisz nem maradt semmi lelki erőm ahhoz, hogy ezt folytassam.

– Mára végeztünk. Majd beszélünk, hogy mikor fejezzük be – magyaráztam komoran és festékes kezeimet az egyik törlőrongyba kentem.

– Mi? Máris? – kérdezte, mire csak bólintottam.

– Öltözködj nyugodtan. Nem rabolom tovább az értékes idődet. Zayn már biztosan vár – motyogtam flegmán, mire lesütötte a szemeit.

Amíg ő felöltözött, addig elpakoltam a szanaszét heverő dolgaimat amiket az utóbbi időben néhány órában használtam.

– Készen vagyok – motyogta Louis és felém nyújtotta a köntösét. A bejárati ajtó felé indultam, a férfi pedig készségesen követett engem.

– Lou – kezdtem. – Véget kell vettünk ennek, ami köztünk van.

– De... – kezdte kikerekedett szemekkel.

– Nincs de. Nem hagyom, hogy a történelem megismételje önmagát. Nem csinálhat belőlem senki sem idiótát mégegyszer, még ha az egy olyan csodás teremtmény is, mint te vagy. Menj el, kérlek. Menj Zayn-hez. Ha te egy ilyen romlott kapcsolatra vágysz, mint amiben ti vagytok, tessék. Az övé vagy – hangom elhalkult ahogy kiejtettem az utolsó szavaimat.

– Én nem...

– Hétfőn találkozunk, Mr.Tomlinson – biccentettem, és bezártam előtte az ajtót.

bubblegum bitch ×× larry stylinsonWhere stories live. Discover now