22.

996 108 24

Harry

Nem látott senki mást rajta kívül.
Nem tudott másra figyelni csak rá.
Szemeit egy pillanatra sem vette le ijedt szerelméről, aki az egyik hatalmas bőrkanapén foglalt helyet Zayn-nel és Eleanor-ral az oldalán, körülötte az összes táncos lánnyal.  Gyönyörű szép angyalkája sápadtan remegett, kezei közt egy műanyag vizes poharat szorongatva, melynek tartalma minden egyes pillanatban ki-kilöttyent csupasz kézfejére. Arca nedves volt az elhullajtott könnyektől, szemei tompán, fájdalmasan csillogtak és olyan elveszettnek tűnt. Harry legszívesebben odaszaladt volna hozzá és karjaiba kapta volna, hogy addig ölelje őt, ameddig angyalkája el nem felejti ezt az egész borzalmat, amelyet a fotósok és a rajongók okoztak nekik.
Meglátták őket. Meglátták Harry legféltettebb kincsét, akit soha nem említett egy interjúban sem, hiszen azt szerette volna, ha Louis biztonságban és nyugodtan élhette volna az életét. De ennek már vége, mert meglátták őt. Meglátták az ő angyalkáját, lefényképezték és másnap biztosan az összes hazug internetes oldal, valamint újságcímlapján szerepelni fog. Zaklatni fogják és addig nem hagyják békén, ameddig Louis el nem mond nekik valami információt a magánéletéről. Harry a hírnévnek ezt az oldalát rettenetesen utálta. Gyűlölte, hogy a paparazzik mindenre felvoltak hatalmazva, hogy mindenhol ott voltak és egy pillanatnyi nyugalmat sem hagytak az embernek, mert valamilyen ocsmány dologtól fogva mindent tudni akartak. És ez undorító. Mindenre képesek voltak és bármeddig elmentek csupán azért, hogy megtudják az aktuális celeb lábméretét. Harry egy éve volt már a szakmában, viszont pontosan tudta, hogy ezek az emberek olyanok voltak akár a kiéhezett hiénák. A rohadt gépeikkel, a rohadt kérdéseikkel! A rohadt életbe! Most pedig Louis-t akarják ez már biztos.
Úgy kattingattak odakint, mint a megvadult állatok és egy percig sem tisztelték az ember magánszféráját. Körbe vették őket, telefonjaikat feléjük tartották, fényképezőgépeiket az orruk alá nyomták, kérdések repkedtek a levegőben, lányok sikongattak Harry pedig majd' elveszítette a türelmét. Nem sok tartotta vissza, hogy beverjen néhány orrot, eltörjön néhány kart, ezzel akkora botrányt csapva, amit még az egész celebvilág nem látott.  De muszáj volt megőriznie a hidegvérét. Csak azon volt, hogy Louis-t elrejtse a kamerák elől, ezért minden energiáját bevetette, hogy arrébb lökdösse a tolakodó fotósokat, hárítsa a kérdéseket míg másik kezével remegő, pánikba esett szerelmét szorongatta. Louis úgy kapaszkodott belé, mintha az élete múlna rajta és sosem akarná elengedni Harry-t. Félt, borzalmasan félt, de ez érthető volt, talán normálesetben tetszett volna Harry-nek, hogy Louis még mai napig a megmentőt látja benne. Most viszont nem. Most minden más volt, ez pedig nem volt nyugodt, sőt még hétköznapinak mondható helyzet sem. A göndör hajú szíve meghasadt Louis-ért, és már sírás szélén állt, amikor Preston két biztonsági társával együtt kirohantak a hátsó ajtón, hogy aztán kimentsék a két fiút a hiénák gyűrűjéből.
-Richard megöl! Richard megfog ölni!-suttogta maga elé Niall, két kezét kócos barna hajába vezetve. Ijedt tekintettel nézett maga elé és dölöngélt előre-hátra.-Ki fog rúgni! Te drága Isten, elveszítem a munkám!
Liam fintorogva lépett el mellőle, majd érdeklődve fordult hátra. Paul, a jobb fülére erősíttet hordozható telefonba beszélt (mi a fasz annak a neve? szerk.), instrukciókkal látva el a kint tartózkodó biztonsági őröket. Preston volt közöttük a legjobb, ezért nem is volt kérdés, hogy ő lesz Harry személyes testőre. Szerette a férfit. Megbízhatott benne, a társasága nem volt olyan feszült, mint a többi hatalmas gorillával. Szigorú volt, mégis elegendő humorral és jó fejséggel rendelkezett.
-Ezek oda kint tönkre vágják a klubbomat, ti seggfejek!-Tom idegesen meresztette szemeit a kint uralkodó káoszra. A lányok hangzavara egy pillanatra sem csillapodott, talán még hangosabbak is voltak, mint azelőtt. Sírva probáltak az ajtó közelébe mereszkedni, de a biztonsági őr - a nagydarab barna bőrű- egy egyszerű mozdulattal arébb rakta.
-Az a legkevesebb Tom, már nem azért-morogta Zayn, kezét Louis sírástól rázkódó vállára simítva. Harry összehúzott szemekkel figyelte, ahogyan a pakisztáni magához húzza a kis alakot. Hogy merészel így érni hozzá?
-Mi van?! Nem hallottam jól Malik!-Tom szikrázó szemekkel fordult Zayn irányába, nyakán ijesztően kidagadt egy ér. -Tudtommal itt dolgozol, ha pedig ezek a hormonbajos libák tönkre vágják a klubbom, akkor azonnal búcsút mondhatsz az állásodnak és akkor egy utolsó csöves leszel! Szóval válogasd már meg azokat a kibaszott szavaidat!
Zayn puffogva fordította oldalra a fejét, és tisztán látszott rajta, hogy nagyon igyekszik visszafogni magát és nem mondani semmi olyat, ami tényleg az állásába kerülhet.
-Minden rendben Harry?-hallotta meg Eleanor kedves hangját. A göndör hajú fiú lassan felemelte a fejét és nézett a barna hajú lányra, aki ajkait beharapva ült Louis mellett. Tekintete egy pillanatra a kócos hajú szerelmére siklott, aki továbbra is konokul lehajtotta fejét, miközben hangosan szipogott.
-Nem.-felelte egyszerűen.-Nincs rendben semmi, ez az egész az én hibám és..
-Hát persze, hogy a te hibád seggfej!-horkant fel Zayn.-Ha nem jöttél volna ide, akkor Louis-ra nem szállt volna rá a kibaszott paparazzi banda, mi meg nem lennék rabok ebben a rohadt kócerájban!
-Méghogy kóceráj...-hüledezett Tom.
Harry feszülten túrt bele már így is borzalmasan álló, kócos hajába. Fáradt volt, elege volt és utálta ezt az egész rohadt helyzetet amibe kerültek. A túrné, amit eddig várt, már most olyan, mint egy borzalmas rémálom, pedig még el sem kezdődött igazán.
-Tudom, és sajnálom!
-Kitörölhetjük a sajnálatoddal Styles!-köpte felé a pakisztáni, barna szemei szikrákat szórtak felé. -Ezt jól megcsináltad!
-Szerinted direkt csináltam?! Akartam, hogy ezek a barmok utánam jöjjenek? Ember, legszívesebben elpusztítanám az összes fényképezőgépet a Föld színéről! Nem élvezem ezt az egészet! Mindenhol ott vannak és nem tehetek róla, értsd már meg!
-Szerintem meg pont, hogy még élvezed ezt a cirkuszt, ami körülötted zajlik-vigyorgott rá Zayn.-elvárod, hogy fényképeket csináljanak rólad.
-Sajnálom, hogy így gondolod-vont vállat a göndör hajú, majd idegesen megfordult, kezeit szorosan összefonva mellkasa előtt.
-Sajnálom, hogy ilyen ember vagy.
Zayn szavait ideges csend követte, csupán Niall ijedt motyogása volt hallható.
-Mindenki figyeljen ide!-hallották meg Preston mély hangját, mire mindannyian a kanapék felé sétáló, magas férfire vezették tekintetüket.-Először is ti ketten-mutatott felváltva Harry-re és a megszeppent Louis-ra, aki ijedt tekintettel nézett körbe. Preston komolyan Harry-re nézett.-Totálisan kikészítettétek a rajongóka. Nem tudom mit csináltatok vagy mondtatok, hogy megtaláltak titeket, de a lényeg, az, hogy már most felrobbant miattatok az egész internet. Ezek a szemét kamerások pedig nem fognak egykönnyen hagyni titeket! Nem fogják hagyni, hogy egy szó nélkül kisétáljatok, úgyhogy muszáj volt erősítést hívnom.
-Erősítés?-kérdezte Liam értetlenül ráncolva a homlokát.
Preston bólintott, majd folytatta továbbra is Harry-hez beszélve.
-Kilenc biztonsági érkezett még, akik próbálják ezt a káoszt valahogy megakadályozni. Négy őrt a hátsó ajtóhoz állítottam a maradékot az utca végéhez és a bejárati ajtó elé. Küldtek értetek két autót.
-Csak kettőt?! Az a kettő semmire sem elég!-sipította Niall.
Preston idegesen nézett rá és egy pillantásával elérte, hogy Niall behúzza a nyakát.
-Harry-nek kell mennie legelőször. Neki muszáj menni, és természetesen Louis-nak. A második autó Niall-é és Liam-é. Egy külvárosi hotelbe fognak titeket vinni, ahol már várnak minket és elszállásolnak, ameddig szükséges. Természetesen a többieket is kijuttatjuk, miután ti biztonságban lesztek. De értsétek meg, hogy hatalmas káosz van, ha pedig mindenkit együtt viszünk ki, az elég kockázatos lenne.
Harry aprót bólintott és bensőjét újra elöntötte az ismerős izgatottság. A többiek szájukat rágva emésztették a hallotakat. A göndör hajú automatikusan összetört angyalkájára nézett. Louis könnyes szemekkel meredt rá, és Harry alig bírta megállni, hogy magához ne ölelje.
-Készüljetek! Már szóltam, hogy indulunk-tapsolt kettőt Preston majd az ajtó mellé lépett. Intett valakinek, majd ismét beleszólt a fülére helyezett szerkezetbe.
-Légy óvatos rendben? És hívj! Megígéred, hogy hívsz?!-Zayn az előtte álló Louis vállát szorongatta.
-Hívd fel anyát, hogy ma nem tudok vele lenni és puszilja meg helyettem is-suttogta halkan a kócos hajú fiú, majd szipogva letörölt egy könnycseppet az arcáról.
Harry értetlenül nézett angyalkájára. Vajon kiről beszélhetett és miért akarja, hogy az anyukája megpuszilja? Mi van?? Van valakije? Vagy talán mégis Lottie-ról van szó. Harry lelkét a féltékenység jól ismert érzése öntötte el. A tudatlanság kiborította.
-Na jó! Muszáj mennünk! Ti ketten gyertek már ide!-kiáltotta a férfi, mire Harry egy utolsó jelentős pillantást vetett Liam felé, majd botladozva megindult Paul irányába.
Louis lassan mellé ért. Harry szíve a torkában dobogott, ahogy megérezte a vékony kis ujjacskákat karjára fonódni. Elmosolyodott, majd inkább leengedte a karját és szorosan rákulcsolta ujjait Louis-éra. Pont, mint régen.
-Nyugalom-suttogta, szemeit angyalkája megvizselt arcára szegezve.-Nincs semmi baj, itt vagyok.
Louis nem szólt semmit, csak szipogva bámulta cipői orrát.
-Ne nézzetek senkire! Ne válaszoljatok senkinek és ne is érjetek senkihez! Nem állhatok meg egy pillanatra sem! Csak menjetek szorosan egymás mellett, fejeket lehajtani!-adta ki az utasításokat Paul hangosan kiabálva.
-Felkészültetek?!
Harry bólintott és még utoljára megszorította Louis izzadt ujjait, mielőtt az ajtó kinyílott volna..

Ez az írás dolog nekem nagyon szarul megy. És miért érzem, úgy, hogy már senki sem shippeli Larry-t és nem csipázza úgy az egydét mint régen? Mi a fasz van? 😭

Hey, Angel-(Larry Stylinson mpreg. BEFEJEZETT)Read this story for FREE!