Október 20. - Október 30.

2.8K 72 9
                                    

Október 20., hétfő

A nap ugyanolyan unalmasan kezdődött, mint mindig. Megérkezünk a fiúkkal, állunk a lépcsőnél és várunk, hogy valamiféle csoda történjen, és ez csak egy álom legyen, felébredve pedig otthon találjuk magunk. Majd mikor rájövünk, hogy ilyen rossz rémálmaink még nekünk sincsenek és ez a valóvilág, megérkeznek Reniék, és lassan mi is felvonszoljuk magunkat a terembe. Semmi szimpla. És ez még csak a nap első negyed órája. 

Visszatérve az eredeti történetemre, ez a reggel is pont így kezdődött. Sorban jöttek az órák kezdve duplaangollal (unalom), majd folytatva kémiával (unalom), ezek után francián kellett ülnünk (még több unalom). 

És itt kezdődött a nap "jó" része. Ez így nagyon furán hangozna így, mert alapból ez a "jó" rész irodalmon volt. Ha valaki reggel azzal kelt fel, hogy ma irodalmon valami vicces dolog fog történni egyszerűen kiröhögöm és alszom tovább. De hát akkor nézzük mi is történt.

Kardos már alapból nem egészen jó hangulatban jelent meg az osztályterembe, és én már itt tudtam hogy ez nem lesz a kedvenc irodalom órám. Már ha egyáltalán van olyan.

Dave már reggel is mutogatta nekünk, hogy behozta az új E-bookját. Célja volt az is, hogy irodalom órán a szerinte "régi és unalmas ráadásul nem lehet rajta semmi érdekeset csinálni" szöveggyűjteményt lecseréli erre az eszközre. Ezzel nem is lett volna semmi gond, ha Kardos a terembe belépése után azonnal ki nem szúrja.

- Felmayer, lennél szíves elővenni a szöveggyűteményed? 

- Itt van, tanár úr - válaszolta és felmutatta a "könyvét". Kardosról tudni kell, hogy nem utál jobban semmit, mint az elektronikus könyveket.

- Megkérdezhetem, mégis mit képzelsz magadról? - kérdezte látszólag teljesen nyugodtan, de túl sokszor húztam már ki a gyufát nála, hogy tudjam, mi fog történni ezután.

- Rátöltöttem a kötelező olvasmányokat és a szöveggyűjteményt is - felelte Dave és már láttam drága tanárunk nyakán a kidagadó ereket.

És úgy is lett, ahogy gondoltam. A következő pillanatban Kardos eleresztette a hangját, és ordibálni kezdett. Olyasmiket mondott, mint hogy "ez a szerkezet nem pótolhatja a könyvet, az iskolában tankönyvet használunk, ami nem merül le, aminek papírjai vannak, amit lapozni lehet..." A teteje az egésznek az volt, amikor Dave megpróbálta meggyőzni Kardost, miért is jobb az ő E-Bookja, mint egy könyv. 

- Felmayer, mond neked valamit a Gutenberg név? - kérdezte.

- Ez egy kereső, mint a Google? - válaszolta, én pedig magamban már meghaltam a röhögéstől. 

A következő pillanatok pedig kissé összemosódtak a hihetetlenül hangos ordibálással, és valami házi dogával való fenyegetőzéssel. 

Szünetben kiderült hogy nem csak halucináltam, hanem tényleg feladott házi dogáKAT. Ugyanis kettőt kaptunk. EZ valami hihetetlen. Rajz, irodalom, most komolyan... Kinek van kedve ezzel tölteni a szünetét.
Az egyik házi doga témája egy ötoldalas "Gutenberg, avagy az első nyomtatott könyv hatása a világra", a másik pedig egy hatoldalas "A könyv, ami megváltoztatta az életemet". Mondhatom mennyire örültünk neki.

- Kardos nem normális! Két házidolgozat? - verte a fejét a padba Zsolti.

- Kösz, Dave, pont ezt akartam csinálni a szünetben - gúnyolódott Robi.

- Most mi van? Nem halsz bele, ha egy  délután kihagyod a WoW-ozást és letöltesz pár házidogát a netről - vágta rá Dave.

- Felejtsd el, Kardos múltkor is észrevette.

Cortez szemszöge 👀 - FÉLBEHAGYVA - Where stories live. Discover now