Megtörhetetlen

Tizennyolcadik

- Oké, legyen. Filmezzünk. - pattantam fel az ágyról, és elszökdeltem mellette, egészen a nappaliig, ahol elterpeszkedtem a kanapén és magamra húztam egy pokrócot. Alex vigyorogva követett, majd az eddig a kezében szorongatott pendrivet csatlakoztatta a tévéhez és néhány másodperc ügyködés után, sikeresen elindította a filmet.

- Menj már arrébb. - lökte meg kinyújtott lábaimat, amik akadályozták a leülésben. Gonoszul elvigyorodtam, s még jobban elnyúltam az ülőalkalmatosságon. - Amelia! - szólt rám szórakozottan. Puffogva, de szám sarkában egy apró mosollyal engedtem át a helyet neki. Azonban amint leült, lehajolt és lábaimat megragadva felhúzta őket, hogy újra kinyújthassam, ezúttal ölében. Édesen vigyorogva pillantott rám, majd vissza a tévére, amire ezúttal én is átvezettem piruló arcomat. De amint megláttam a képernyőn az elhagyatott romos kutat és a belőle kimászó hosszú, lomboncos hajú lányt elkaptam tekintetem onnan, s dühösen meredtem a fiúra.

- Nem, Alex! Még mit nem! Nem, nem, nem, nem és nem! Nem nézek horrort, a-a! Biztos nem! - magyaráztam neki, miközben a hónom alá fogtam a pokrócot és elindultam szobám felé. Alex felnevetett reakciómon, s még mielőtt eltűnhettem volna, megragadta a takarót és meghúzva azt, az ölébe rántott. - Hé! - ficánkoltam sértődötten.

- Ne már, ez jó film. - győzködött miután leeresztett a kanapéra maga mellé, de én újra szökni próbáltam. - Itt maradsz! - mondta elfojtott vigyorral, s lábait egy egyszerű mozdulattal ölembe emlete, ezzel korábbi szituációnkat megfordítva, csapdába ejtve engem. Nem mondtam semmit, idegesen, melleim előtt összefont karokkal meredtem önelégült képére. Megfogtam a pokrócot és magam köré csavarva, hogy arcom is csak éppenhogy látszódjon, figyeltem a tévére.

- Most mit csinálsz? - hallottam szórakozott hangját, miközben élére állítottam a takaró széleit arcom mentén.

- Úgy igazítom, ha valami ijesztő jelenet következne gyorsan el tudjak bújni. - magyaráztam, míg ő csak jót derült rajtam. - Ne nevess ki Alex! - csaptam rá ölemben heverő lábaira, de ő csak tovább kacarászott. - Alex! - hisztiztem tovább, lábait próbálva lelökni ölemből, de csak jobban szorította oda őket.

- Oké, oké! Befogom, csak maradj és nézd! - mondta vigyorogva, majd dühös arcomról a tévére vezette tekintetét. Én azonban a film helyett jobban élveztem vidám arcának látványát, amint rózsaszín, telt ajkaiba harap, nehogy felnevessen. Arca oldalán imádnivaló gödröcske jelent meg, miközben száját rágcsálva meredt a képernyőre. Szemei csillogtak, arca kipirult, s mint aki fulladozik, elfojtott köhögés szerű hangokat adott ki magából. Ekkor már tudtam mi következik. Hatalmas kezeit arca elé emelte, hátravetette fejét és hangos nevetésbe kezdett.

- Ne..ne haragudj, csak... - nevetett tovább. - Csak a fejed és a hangod mikor azt mondtad "a-aa biztos neem"! - utánozott eltorzítva hangját, enyhe túlzással. - Meg ahogy elbújtál.. - vigyorgott rám.

- Hagyd abba! - szóltam rá szigorúan, mutatóujjamat magasba lendítve hitelesítve magamat. De már én sem bírtam sokáig. Az egésznapos rosszkedvem ellenére, ragályos nevetése az én arcomra is őszinte mosolyt csalt, míg nem együtt nevetgélve hevertünk a kanapén. Kívülállóként biztos különös lehetett miért törölgetjük már-már kicsorduló könnyeinket a nevetéstől, miközben horror filmet nézünk, de nem volt itt senki rajtunk kívül. Alex szülei dolgoznak, a lányok pedig alszanak.. Basszus, a lányok alszanak!

- Shh Alex! - nyúltam fel arcához és hozzá képest apró kezemet ajkaira tapasztottam. - A lányok alszanak. - magyaráztam cselekedetemet piruló arccal. Hirtelen valami meleg, nedves dolgot éreztem meg tenyerem közepén mire undorodva elkaptam Alex arcáról kezemet. - Fúj Alex, megnyaltál? - kérdeztem rá a nyilvánvalóra, miközben pólójába dörzsöltem a nyálas kezemet, ő pedig ismét csak nevetett.

Amint csillapodtak a kedélyek, és már nem nevettünk fel egymás lélegzetvételén, sem azon ha véletlenül éppen egyszerre néztünk a másikra, nyugodtan néztük tovább a filmet. Legalábbis Alex látszólag nyugodt volt, míg én a film túnyomó részét a takaró alól kukucskálva, fél szemmel lestem. Azonban, mikor Alex telefonja hirtelen rezegni kezdett alattunk, valahol a kanapén, mindkettőn szívverése nagyjábból a kétszeresére nőtt. Főleg, hogy a filmben is pont az a jelenet ment, mikor telefonon megfenyegetik az egyik főszereplőt, miszerint pontosan hét napja maradt haláláig.

- Fel ne vedd! - csaptam rá a kezére, amiben a készüléket tartotta, így az szerencsétlenségére a földön landolt. - Komolyan simán felvetted volna? Mi van ha valaki...

- Kétlem, hogy a nővérem legyilkona bárkit is. Bár ébredés után egészen úgy néz ki mint ez a Samara.. - gondolkodott el, majd rám mosolygott, s felkapta a földről a telefonján. Engedélykérően, felhúzott szemöldökkel rámpillantott, majd miután bólintottam felvette a telefont. A beszélgetésből ítélve tényleg a nővérével beszélt, aki csak kíváncsi volt hogy vagyunk, hogyan mennek a dolgok az ikrekkel.

- Hát ez fantasztikus volt, köszönöm az élményt Amelia. - vigyorgott rám Alex a film végén, míg én csak halálra váltan meredtem magam elé, s próbáltam túltenni magam a látottakon. - Szép álmokat. - intett Alex, majd a lépcső felé vette az irányt. Kezdem sejteni miért nézetett velem horror filmet. A takarót továbbra is fejemen tartva indultam a fiú után, aki érdeklődve, szája sarkában egy apró mosollyal pillantott le rám a lépcső tetejéről. Nem törődve önelégült fejével, kettesével szedve a lépcsőfokokat haladtam utána.

- Mi az? - rántottam meg a vállam. - Csak nem gondoltad, hogy egyedül alszom ezek után? - néztem rá hitetlenkedve, míg ő csak nevetett. Meg sem lepődött, hogy vele szeretnék aludni. Gondolhattam volna, hogy erre megy ki ez az egész. - Persze, hogy nem gondoltad. Ezért nézetted meg velem! - mondtam megjátszott haraggal, s mellkason csaptam. Legbelül majd kicsattantam a boldogságtól, hogy ismét meleg ölelésében hajthatom álomra fejemet.

- Valamit ki kellett találnom, hogy velem aludj. - rántotta meg a vállát, komisz mosollyal arcán.

______________________________________
Na mit szóltok? Nem a leghosszabb rész, de remélem azért egy kicsit elnyerte a tetszéseteket. Következő rész egy hét múlva!