Tizenötödik fejezet

607 29 3
                                    

Alec az istennek nem tudott elaludni. Próbálkozott, de nem járt sikerrel. Magnus nagyjából háromnegyed egyre az álmok birodalmába lépett, egyenletes, halk légzése ugyan valamilyen szinten megnyugtatta az élő párnaként funkcionáló Árnyvadászt, de elaltatni nem tudta.

Hogy miért nem aludt? Nem volt kérdés. Holnap fel kellett utaznia Pekingbe, hátrahagyva Magnust a tárgyaláson.

Alec, hogy valamivel lefoglalja magát, óvatosan a telefonjáért nyúlt, miközben vigyázott rá, hogy a mellkasán pihenő fejet le ne sodorja nagy ügyetlenkedésében.

A: Jace, ébren vagy?

Nagyjából két perc elteltével érkezett a válasz, ezzel elültetve Alecben a gyanút, hogy parabataia egész jól elvolt nélküle is, köszönte szépen.

J: alec, mégis mi a fene bajod van éjjel fél kettőkor? magnus elfelejtett esti mesét olvasni neked?

Alec finom mozdulatokkal letaszigálta Magnus fejét a halomra gyűrődött felsőjéről, hogy szabad teret kapjon az írásban.

A: Figyelj, ez most fontos. Te kaptál tűzlevelet ma este?

J: igen, kaptam. azt írja, holnap pekingbe kell mennem jiához. gondolom, te is kaptál.

A: Belehalnál, ha nagybetűvel kezdenéd a mondatokat és a személyneveket?

J: igen, mivel az éjszaka kellős közepén vagyok. nem esik jól.

A: Akkor miért válaszolgatsz?

J: mert a holdkóros parabataiom aggodalmaskodik. és azt ne írd, hogy nem, mert akkor megeszem clary irónját az asztalról. luke is kapott levelet, clary mesélte. izzy szerint raphael is. akkor gondolom...

A: Igen, Magnus is kapott.

J: ez csak rutinellenőrzés. semmi gáz nem lesz. beszéltem ex-inkvizítor-banyamamaHerondale-lel.

A: És? Mit mondott?

J: hogy nincs semmi baj, csupán a tündérkirálynőről kérdezgetik majd őket.

A: Nekem a levélből nem ez tűnt ki. Ajánlom, hogy Imogen igazat beszéljen, vagy megölöm.

J: alec. ha az emberek belehalnának a parabataiukkal szemben való bizalmatlanságukba, te már rég halott lennél. már ki is hűltél volna. sőt már akkor kihaltál volna, amikor ránk rajzolták a rúnát. bár amilyen zöld volt a fejed akkor, amikor a néma testvér hozzád ért, lehet már érlelted magad a folyamatra.

A: Jace!! Hogy mondhatsz ilyet?!

J: csak leírtam, alec. nyugi csak vicceltem.

A: Nincs sok kedvem viccelődni, Szöszi.

J: hey, fekete szépség! vagy mondjam inkább a cukorborsót? melyiket szereted jobban?

A: Hogy merészelsz?!!

J: :D

A: Holnap saját kezűleg öllek meg.

J: Good luck baby :P

A: JACE HERONDALE, AZ ANGYALRA!! A KACSÁK ÜLDÖZZENEK ÁLMODBAN!!!

Jace kilépett a beszélgetésből.

Alec átkozódva csépelte a telefon képernyőjét, de már hiába írogatott, Jace nem válaszolt neki. „Így legyen parabataiod – hogy egy életre egy tökkelütötthöz láncold magad."

***

Másnap a fiú úgy érezte magát, mint akin áthajtott egy traktor – ami gondosan ügyelt rá, hogy rükvercben is áthajtson rajta jópárszor. Félig összeragadt szemhéja előtt ugráltak a digitális óra pirosan égő számai, amik 11:23-at mutattak.

A vég előtt, a vég utánWhere stories live. Discover now