4. rész

7.9K 518 21
                                    

A hét unalmasan telt el nem történt semmi szerencsére. A hétfőn történtek miatt nem is bánom.
Végre szombat reggel van, és élvezhetem a hétvégét!!!
Na lássuk mit is csináljak?
A Tv- ben sosem megy semmi érdekes, a könyveimet mind kiolvastam a héten, programom nincs... Mi a csuda!
Eddig mindig volt valami amivel el tudtam foglalni magam!
Megvan!!! Elmegyek a könyvesboltba hátha van valami jó könyv!

Felöltöztem aztán már indultam is volna amikor is Kazu lépett ki a szobájából egy alsónadrágban, szétfeküdt fejjel, és ásítva. Asszem elvörösödtem egy kicsit. Hogyan!?
- Hát te meg? Hova mész?
- Csak elugrok a könyvtárba venni valami könyvet. - szép kis arckifejezésem lehet. Miért vagyok zavarban? Töbször is láttam már őt így!
- Tényleg! Tudod mit! -csak azt ne mondd hogy- Elmegyek én is! Várj mindjárt elkészülök! - miért!!!
- Nem fontos velem jönnöd!
- De igen!
- Akkor siess mert nem várlak meg!!
- Jól van na! Csak letusolok! - míg letusol addig én már kétszer elmentem, és körbe is néztem!
- Elmentem!!

Tuti hogy ezért még fogok kapni de engem nem érdekel. Ő úgyse szereti a könyveket. Meg az az elöbbi! Miket gondolsz itt Toru! Nem nem és nem!
Verd ki a fejedből ezeket a gondolatokat!

Nagyon a gondolataimba merültem útközben mikor egy hang kizökkentett. Ismerős ez a hang! De honnét is?

- Jé! Nézzétek fiúk! Itt van az a cicus akit a múltkor találtam! - neeeee! Ugye nem! Ez csak egy rossz vicc!
- Szia cica! Megint egyedül kóborolsz valamerre?
- Hagyjál békén! - álltak meg velem szemben.
- Na na na! Úgy látom egy kicsit dühös ez a kiscica!
- Fejezd be! Nem vagyok macska!
- Mi a baj? Talán éhes vagy? Éhes vagy valami nagy, édes dologra? - perverzen mosolygott rám. A barátai meg hangosan röhögtek meg uhh-ztak.
- Te beteg vagy! Állj el az útból! - mostmár dühös vagyok, és kicsit félek.

El akartam menni mellettük de megfogta a kezem, és odarántott az egyik legnagyobb sráchoz aki rátette a kezeit a vállamra.

- Engedjetek el ti hülye barmok! - próbálkoztam elmenni de nagyon erősek.
- Mondtam neked múltkor! Legközelebb nem engedlek el! - megállt bennem a vér. Tényleg! De nem gondoltam volna, hogy komolyan gondolja!
- Mi bajod van neked!?
- Tudni akarod? Akkor gyere velem!
Mintha lenne más választásod. Menjünk srácok!
- Nem akarok menni! Engedjetek már el!!! - ordítottam mintha valaki figyelt volna rám. De semmi. Ez a mai társadalom. Na szép!

Mikor épp elindultunk volna nem tudom honnan de Kazu jelent meg hirtelen amit senki nem vett észre, és bevert egyet annak a srácnak aki lefogott nehogy elmenjek. Hihetetlen volt, és egyben jó érzés is.

- Azt mondta hogy engedjétek el! Talán süketek vagytok!! - ordította le őket.
- Huh. Rég találkoztunk már Kazu.
- Sajnos nem elég rég. Mit akarsz az őcsémtől? Ha bajod van akkor hozzám gyere hülye gyerek! - eléggé dühös.
- Hol vannak a kis kísérőid? Mert én nem làtom őket sehol! - most Kevinékre gondolt?
- Ha nagyon tudni akarod éppen ide tartanak! Bármikor itt lehetnek. - régóta ismerem én Kazut, hogy tudjam mikor mit hogyan mond el, és szerintem most füllentett. Honnét tudom? Érzem rajta, hogy nem csak dühös de ideges is. Ilyenkor mindig füllent.
- Te komolyan egyedül jöttél el ide? Abba belegondoltál, hogy mi vagyunk többen? - ekkor Kazu hirtelen megfogta a kezemet.
- Szerintem most te se akarsz itt rendezvényt csinálni! Nem de? - ez a fiú aki nagy valószínűséggel Mark hamar nem mosolygott már ezen.
- Ebben igazad van! Éppen ezért fogtok most velünk jönni! - ez egy őrűlt!
- Azt lesheted! Menjünk Toru! - Kazu hirtelen elkezdett futni így én is mivel húzott engem.

Ez a város nagy ahol élünk, és sok az emeletes ház így sok sikátora is van. Mi szerencsére egy szép kis családi házban élünk ami jelenleg messze van innét. Nem sok mindenre tudtam figyelni futás közben csak Kazut láttam. Kezdtem nagyon fáradni mert én nem vagyok hozzászokva ehhez.

- Kazu! Álljunk meg!
- Majd ha hazaértünk!
- De nem bírom! Kérlek!
- Na jó! Már úgysem tudnak minket utolérni.

Végre megálltunk, és újra kaptam levegőt. De még mindig nehezen. De egy kis idő után már jobban voltam.
- Mi volt ez? Kik ők?
- Ők olyan alakok akiket jobb ha elkerülsz!
- De mit akartak?
- Semmit!
- Aha! Nagyon semmit!
- Toru! Ígérj meg nekem valamit! Ezentúl mindenhová együtt megyünk ha valahová menni szeretnél! Világos?
- Kazu!
- Világos!!? - ordított le.
- Igen. - ilyedtem meg. Nagyon ideges! De mit akartak!? Miért vannak ilyen rosszban? Mi folyik itt?

Már nekem sincs kedvem bárhová is menni. Legszívesebben örökre otthon maradnék. Ott legalább biztonságos! De akkor is aggódom Kazu miatt. Nem beszélgetünk túl sokat. Meg sokszor nincs otthon! Mit csinálhat? Mit nem árul el nekem???
Amint hazaértünk én bezárkóztam a szobámba, és elfeküdtem az ágyamon.
Ki kell derítenem mit csinál! Bármi is az ő titka!

----

Halihó emberek! Itt a kövi rész!
Na ki várja a következő részt?

A meleg ikrem, és énWhere stories live. Discover now