Something New /BEFEJEZETT/

12. Szeptember 5. (Gólyabál)

-Mire vársz? Vidd már! -sürgetett Jake, én pedig kérdőn néztem a többiekre.

-Gyere. -pattant fel Adam, és várakozóan rám nézett.

Gyorsan felkaptam a borítékot, a válasszal együtt és követtem az ajtó felé. Egész a titkárságig futottunk, kifulladva estünk be, természetesen kopogás nélkül.

-Miért nem vagyok meglepődve? -mosolygott ránk Linda, én pedig átnyújtottam neki a borítékot.

-Gratulálok srácok! -szólt Lisa az íróasztala mögül.

-Én is gratulálok, egész gyorsak voltatok. -nézett ránk Linda, miután elolvasta a választ. -Ki jött rá? -kérdezte.

-Igazából együtt jöttünk rá. Sasha összerakta a szavakból az idézetet, a többiek meg rájöttek, hogy melyik könyv az. -válaszolt Adam.

-Új vagy itt, ugye? -fordult hozzám Linda.

-Igen. Sasha vagyok. -mosolyogtam rá.

-Linda. -mutatkozott be. -Talpraesett lány vagy Sasha, a tegnapi produkciótok se volt semmi. Úgy érzem nem kell féltenünk titeket jövőre. -nevetett fel, majd egy pillanatra elkomolyodott. -A francba is! Hiányozni fog ez a suli. -csapott a combjára és körbenézett az irodában. -Használjátok ki a gimis éveitek minden percét, mert többször már nem fogjátok ezt átélni! -húzta el a száját.

-Ismersz minket, nem? -vigyorgott Adam.

-Igazad van. -nevetett fel Linda. -Nem kell titeket félteni egy percig sem. -lökte meg Adam vállát, mire Adam magához ölelte.

-Örülök, hogy megismertelek Sasha, át kéne gondolnod, hogy jelentkezz DÖK elnöknek, jövőre úgyis valaki más lesz helyettem.

-Hát, nem tudom. -nevettem fel. -Nem igazán az én világom, nem tudom, hogy menne-e.

-Hidd el, sokkal jobban a te világod, mint gondolnád. -mosolyodott el, majd befutott az irodába két srác, egy másik osztályból. -Szívesen beszélgetnék még veletek, de hív a kötelesség. -nevetett fel, majd magához ölelt minket. -Gratulálok Párizshoz! -suttogta vigyorogva, majd a két fiúval kezdett foglalkozni.

Ledöbbenve mentünk ki az irodából, de nem tudtam tovább csendben maradni, ahogy kiértünk a folyosóra felsikoltottam.

-Megcsináltuk! -fordultam Adam-hez vigyorogva, és a nyakába ugrottam, ő pedig szorosan körém fonta a kezeit, mintha számított volna erre.

-Megcsináltuk! -suttogta a hajamba, az én arcomról pedig le sem lehetett törölni a mosolyt.

Persze még nem volt hivatalos, hogy mi nyertünk, de azért meglepő lett volna ha nem. Ha nem nyertük volna meg ezt a feladatot is, lehet, hogy nem lett volna elég az eddigi teljesítményünk, de így már elképzelhetetlen volt, hogy ne mi nyerjünk.

Mikor visszamentünk a terembe mindenki kíváncsian nézett ránk.

-Mi értünk oda elsőnek! -vigyorgott Adam.

-Rettegj Párizs, jövüüüünk! -kiáltotta ugrálva Noel.

-Sashaaaa! Megyünk Párizsba! -futott oda hozzám Lara, és a nyakamba ugrott, én pedig kis híján elvesztettem az egyensúlyomat.

Hamar csoportölelés alakult ki az osztály közepén, Sarah, Grace, Adam, Brandon, Jake, és Ben is csatlakoztak hozzánk. A többiek is ölelkezve örültek körülöttünk, nem lehetett minket csitítani.

-Gratulálok gyerekek! Igazán kitettetek magatokért a héten, megérdemlitek ezt a kirándulást! -nézett végig rajtunk büszkén az ofő. -Találkozunk a tornateremben! -mondta, mikor kicsöngettek, majd mosolyogva távozott.