Elza

24 3 0

Egy hideg szobába ébredtem. A sarokba egy ágy, és az ágy mellet egy szekrény. A szekrény mellett állt ő Elza. A lány mellett állt még valaki: az öreg.

-Lombos honvéd! Hát itthon vagy te is. De valóban otthon-e az otthon?

Hátranéztem. Nem érdekelt az ördög. Engem csak Elza érdekelt. Ugyanolyan fiatal, szép s sudár volt mint amikor utoljára láttam. Mosolygott rám, s így köszöntött.

-Mihály! Hát visszatértél, hogy helyesen döntsél.

-Már döntött! -vágott közbe az öreg. Velem tart, mert megígérte.Meg amúgy is elkövette a legnagyobb bűnt.

-Emelt fővel állok itt.Csak a visszatérésbe vetett hitt ösztönzött.-mondtam.

-Hallod magad ember? Ösztönről és hittről beszélsz? Örök ellenmondás. De látod most a végső döntésre vetett hitt éltett.

-A döntést már meghoztam. Elejétől fogva átvertelek. A józan ész, az ösztön és a hitt felett áll. Előszö elvesztettem a hittem, végül az ösztöneim ellen kellett cselekednem, hogy végre ide juthassak.

-Józan ész?!-röhögött. -Tetszel nekem ember. Azzal a tudással akarsz fölém kerekedni ami tőlem kaptál?

-Hát legyen ez Mihály!-mondta Elza.

-Nee, Elza! Nee!


Drága Elza!Read this story for FREE!