Fogság

30 5 0

Hirtelen zajra ébredtem. Az egész testem sajgott amikor próbáltam felállni. Az öreget kerestem. nem volt sehol. Dühöngve gondoltam arra az emberre. Nem elég , hogy rosszat mondott a feleségemre, még itt is hagyott egyedül. Aztán ordíbálás hallatszott. Az oroszok jöttek vissza hullákat fosztogatni. Akik életbe maradtak azokat megölték, vagy elvitték őket a táborba. Megláttam az öreget. Egy orosz egyenruhába, éppn egy német holttestel akart el rejtőzni. Erre persze én dühösen odavetettem.

-Mi van rajtad?-kérdeztem

-Ja , egy holttest.-válaszolta vigyorogva.

-Nem arra értettem! A ruhára! Szóval áruló vagy?

-Dehogy is! Csak vizet hordok nekik a vonalak mögött.

-Szóval akkor áruló vagy! -Most elmész és szerzel nekem is egy olyan ruhát , vagy különben itt loccsantom szét a fejed ezzel a puskával!-böktem a kezembe lévő fegyver felé.

-Jó , jó megyek már!-azzal elment.

Nem is tudom meddig várta. Egyszer csak azt hallottam , hogy jönnek a ruszkik a gödröm felé. Úgy helyezkedtem el ,mintha halott lennék és közbe az arcomra egy vicsorgásfélét csináltam. Abban a pillanatban ahogy elhelyezkedtem már itt is volt egy. körbelül 170 centiméter magas, sovány alkat volt. Az arca és a foga csupa mocsok. Amikor ideért hozzám elrikkantotta magát oroszul.

-Gyertek ilyet még nem látattok!

Azzal odajött két hasonló kinézetű bolsevik is. Aztán az egyik megkérdezte a másiktól.

-Csinálod te Dimitri?-röhögött

-Aha.-válaszoltam majd az arcomba köpött.

Ami most kezdődött azt nem részletezném. Elég annyi , hogy az a Dimitri nevezetű fickó letolta sz alsónadrágját és a képembe vizelt.

-Fúúj bazdmeg!-üvöltöttem el magam.

Hahaha!-válaszolta az egyik bolsi. -Tudtam , hogy él ez!

És megfogtak , megkötöztek, és elvittek a többi magyar,olasz és német közé hadifogolynak. Úgy téptek ráncigáltak , mint az engedetlen tehenet amikor nem akar bemenni a legelőről. Végül is sikeresen bevezettek egy házba ahol már , több mint 100 ember volt összezsúfolva.

Aznap este nehezen tértem nyugovóra. -40 fokba , 100 ember összetömörülve nem éppen kellemes egy katonának. Szerencsére gyorsan elment az este.

Másnap hajnalba jött értünk egy ember, valami szakaszvezető féle és elkezdett velünk üvöltözni.

-Mindenki nézze meg van-e mellette hallott! -Aki lát maga mellett , az vigye oda a ház sarkába.

Nagy mocorgás támadt. Aki mellett volt halott az elmozdította és a háznak a jobb sarkába rakta őket. A száz emberből alig 50 élt túl az estét. egyszer csak egy magyar katona megszólalt.

-Szerintetek hova visznek minket?-kérdezte

-Hát hova a Gulagba!-válaszolta egy olasz katona.

-Én aztán nem megyek oda!-csatlakoztam a beszélgetéshez.

Örülj inkább neki , hogy nem azok között vagy!-bökött a hullákra az.

Ez a katona élet. Ha nem harcolsz halott vagy , ha foságba kerülsz,halott vagy és ha nem harcolsz és nem kerülsz fogságba akkor árulónak titulálnak és kivégeznek. És mi csak ballagtunk , ballagtunk a Szibéria felé menő vonathoz.

Aztán jött a komiszár. Látszott rajta , hogy ő is alaposan kivette a részét a háborúban. Minket vizslatott. Magamba röhögve , falunk iskolájának igazgatója jutott eszembe. Ugyanis én a háború előtt tanár voltam.

Egyszer csak megszólalt a komiszár. A foglyoknak adjatok már vizet.

Sorbaállás következett. Jó sokan megmaradtunk foglyok. Igaz , még máshonnét is hozták át. Már csak egy ember volt előttem , amikor észrevettem valakit. Egy olyan valakit aki otthagyott , egy olyan valakit aki nem sajnálta a sorsom. És az az öreg volt

Drága Elza!Read this story for FREE!