-Két hónap - fordítottam. 

-Aztán megint begöndörödik? - egyértelmű bólintás volt a kérdésre a válasz. -Oké.

-Miért? - kérdeztem.

-Hogy őszinte legyek, engem megijeszt - húzta el a száját. 

"Nem jó?"

-De! Csak... olyan fura - vonta meg a vállát Z.

-Nézd már, csak nem tanulsz? - mosolyodtam el. 

-Igyekszem. Tegnap este megnéztem pár videót - húzta ki magát büszkén. 

-Baby? - sandítottam a szélesen vigyorgó fiúra, aki miután eldobta a csikket felpattant és egyenesen Zayn ölébe vetette magát. 

-Szent szar, szállj le rólam! - fintorgott, mikor Harry egy nyálas puszit nyomott az arcára. -Harry... Hátra fogunk... - nyögte, ám nem tudta befejezni a mondandóját, mert a következő pillanatban a szék hátradőlt és mindketten a földön kötöttek ki. 

-Még a végén féltékeny leszek! - kiáltottam és felkelve a kezemet nyújtottam feléjük. 

-Hagyjuk, Tommo. Te még egy ártatlan vázára is féltékeny lennél, ha Harry csodálattal nézne rá - röhögött Z, miközben leporolta magát. 

-Ez nem igaz - ellenkeztem. 

"Tényleg nem." bólogatott Harry.

-Inkább ő féltékeny - mutattam rá. Meglepődve emelte maga elé a kezeit. -Egy ilyen szexi pasi után döglenek a csajok. Meg a srácok - sóhajtottam. 

"Szerencsétlenek. Milyen kár, hogy neked csak én kellek." jelelte, majd nagyképűen a hajába túrt miközben az égnek fordította az arcát.

-Örülök, hogy ezzel tisztában vagy - kuncogtam és átöleltem a derekát. 

-Inkább menjünk, még mielőtt engem is bevontok a nyáladzásba - grimaszolt Zayn. 

-Mint egy család! - nyújtottam felé a kezem.

-Ne kezdd megint! - szólt rám tetetett dühvel. 

"Tényleg indulnunk kell." értett egyet vele Harry, majd összeszedte a kiürült poharakat.


Újra beléptem a házba, immáron egyedül. Harryt elvittem a suliba, Zaynt pedig a stúdiónál tettem ki. Útközben beugrottam a boltba és vettem magamnak néhány... Rendben, nincs mit szépíteni. Rendesen bevásároltam, haza már öt chipses zacskóval és három tábla csokival tértem. Így legalább nem fogom halálra unni magam, mert eszek és talán még a tévét is bekapcsolom. Ahelyett, hogy örülnék az új munkabeosztásnak, szenvedek egy sort. Bár nincs minek örülni, mert eddig a délutánokat Harryvel tölthettem, így pedig jóval kevesebb időt lehetünk együtt. Megbeszéltük, hogy eljön velem a stúdióba és ott tanul ameddig én dolgozom, és miután végeztem, beülünk valahova vacsorázni. Így együtt leszünk, mégsem ugyanolyan, mintha azt csinálnánk, amit akarunk. 
 Az eredeti tervem nem valósult meg, kivéve az evést, mert letelepedtem a kanapéra és az összes rágcsálnivalót felbontottam, de amikor a tévé távirányítójához nyúltam, a telefonom megrezzent a zsebemben. 

Tök jó, elmarad a második órám>< -Baby

Teletömve a számat nyitottam meg a billentyűzetet.

Hogyhogy?:o -Én

Szerintem meghalt a tanár -Baby

Biztosan-_-' -Én

Süketnéma {Larry Stylinson}Where stories live. Discover now