60.

2K 192 24


Az ingemen végigsimítva szemeztem a tükörképemmel. Nem szoktam magam fényezni (annyira), de most még magamat is lenyűgöztem. A hajamat oldalra zseléztem, egy kis újítás, csak mert eddig egyfolytában a homlokomra lógott. Az elegáns öltözék pedig rendesen kihozta belőlem a maximumot, még akkor is, ha jobban szeretem a sportos ruhákat. 

-Meddig fogod még magad nézegetni? - kérdezte Niall, miközben az ajtófélfának dőlt és összefonta maga előtt a karjait. 

-Mondd, hogy nem vagyok szexi - sóhajtottam nagyképűen elvigyorodva. 

-Nem mondom - rántotta meg a vállát.

-Szóval egyetértesz velem - bólintottam, mire a szája elé emelte a mutatóujját és félre billentette a fejét. A mozdulatot csak akkor értettem meg, mikor Zayn kikerülte őt és az ágyamra vetődött. 

-Hova mentek? - érdeklődött, miközben a feje alá nyomott egy párnát.

-Vacsorázni - mondtam.

-Mivel?

-Gyalog. Három utcával lejjebb van egy étterem - magyaráztam a telefonomra nézve. Még van fél órám indulásig. 

-Nehogy leülj, még a végén összegyűröd a nadrágodat - figyelmeztetett gúnyosan, mikor le akartam ülni mellé. 

-Nem jössz beljebb? - mutattam Niallre, aki még mindig az ajtóban ácsorgott. -Nincs itt semmi, ami fertőzne.

-Én ebben nem lennék annyira biztos - nyögte a hátam mögül Z, mire megfordultam és illedelmesen felmutattam a középső ujjam. 

-Keresem a szavakat - köszörülte meg a torkát Niall. 

-Milyen szavakat? - ráncoltam a homlokom.

-Igen, milyen szavakat? - ült fel Z is. 

-Hogy hogyan köszönjem meg, amit tettél - válaszolta zavartan.

-Én? - mutattam magamra.

-Ő? - értetlenkedett Z. 

-A te kezed is benne volt ebben a hülyeségben - hadonászott a szőke. 

-Ja, hogy aaaaaz - nyújtottam el a szót. -Ugyan, semmiség - legyintettem.

-Miről van szó? - lengette meg a kezét az ágyon fekvő barátom. Egy fáradtnak tűnő sóhajt hallattam és a tenyerembe temettem az arcom. 

-A tervünkről, Zayn. A tervünkről - morogtam elfúlt hangon.

-Ó - világosult meg. -Én már megköszöntem.

-De ezt nem kell köszönni - ráztam meg a fejem. -Bár el kell ismernetek, zseniális vagyok.

-Na én léptem - rugaszkodott el az ajtótól Niall és már ott se volt. 

-Én is megyek - tápászkodott fel Z és egy szó nélkül követte újdonsült barátját.

-Hé! - kiáltottam utánuk felháborodva. Igenis zseniális vagyok.

A megmaradt időt azzal töltöttem, hogy válaszoltam néhány rajongói kérdésre és megnyugtattam a lányokat, hogy Harry hamarosan visszatér. Úgy értem, nagyon sokan kérdezősködtek róla, hogy miért nem posztol olyan rendszerességgel, mint régebben tette. Nem is miattam követték be az oldalam, még a végén megsértődöm. 

Belebújtam a cipőbe és a kulcsommal játszadozva lestem be a nappaliba. Zayn és Niall összebújva néztek egy filmet.

-Én most megyek, oké? - szóltam. Egyszerre fordították felém a fejüket. -Jó, ez ijesztő volt - jegyeztem meg grimaszolva. -Meglesztek nélkülem?

Süketnéma {Larry Stylinson}Read this story for FREE!