-Csak másfél hetet voltatok külön - mondta hitetlenkedve. 

-Az tudod milyen sok?! - mordultam rá, miközben elengedtem Z-t, aki felnyúlt és összekócolta a hajam. 

-Nagyon sok - értett velem egyet és láttam Liam arcán, hogy azon gondolkodik, vajon ezt most komolyan gondoljuk, vagy csak hülyülünk. 

"Ha nem tudnám, hogy mennyire össze vagytok nőve, most féltékeny lennék." közölte Harry, mikor ránéztem. 

-Mit mondott? - bökött oldalba Z. 

-Hogy, ha nem... - kezdte Niall, de még idő előtt a szavába vágtam.

-Áldását adja ránk! - bólogattam. 

-Hé! - háborodott fel a szőkeség, mire értetlenkedve fordultam felé.

-Mi van? - vontam fel a szemöldököm. Elvörösödve hátrált egy lépést, aztán felmordult, mikor átöleltem Zayn derekát. -Mi vaaaaaan?

-Jó látni, hogy ennyire örültök egymásnak, de ne felejtsétek el, hogy egy kórházban vagyunk - mosolygott ránk Ms. Cox. 

-Tényleg! Hogy van Mr. Horan? - érdeklődtem, mire a folyosó vége felé intett. 

-Láthatod te magad - biccentett. 

---

A folyosói székeken terpeszkedtünk, ameddig a Horan-Styles család a kórteremben volt. Zayn éppen Liam vállát lökdöste, aki nem győzte tudtára adni, hogy mennyire idegesíti amit csinál.

-Ugyan Liam, tudom, hogy neked is hiányoztam - kacsintott Z, aztán folytatta a tevékenységét. 

-Valójában észre se vettem, hogy nem vagy ott - gondolkodott hangosan Liam, mire Z megállt és szinte lefagyva meredt rá. -Csak vicceltem.

-Liam! - kiáltott fel hitetlenül. A szájára tapasztva a tenyerem hallgattattam el őt.

-Egy kórházban vagyunk! - suttogtam.

-Ez egy órával ezelőtt nem érdekelt - ráncolta a homlokát, miközben a tenyerembe beszélt nyomott hangon. 

-Most sem érdekel - sóhajtottam eltávolodva tőle. Mindentudón rám mosolygott és lejjebb csúszott a székén. -Mit csinálsz? - értetlenkedtem. 

-Te nem tudod, mennyit kellett ilyen széken ülnöm. Szerintem már átvette a seggem a formáját - motyogta. Röhögve dőltem előre, hogy a térdemre könyökölhessek. 

-Legalább lesz valami formája - feleltem halkan, mire rám kapta a szemeit.

-Ezt meg se hallottam, Tomlinson - nyomta az arcomba a mutatóujját.

-Ki foglak faggatni - toltam el magamtól a kezét, mire értetlenül nézett rám.

-Miről? - kérdezte. 

-Láttam ám, hogy bökte Niall csőrét az ölelésünk - vonogattam a szemöldököm.

-Tényleg? - csillantak fel a szemei, mire megrökönyödve hőköltem hátra.

-Ne mondd, hogy te nem láttad - kértem hüledezve. 

-Bocs, éppen veled voltam elfoglalva - emelte maga elé a kezeit.

-Oh, Zaynie! - ugráltam a széken, akár egy kisgyerek. 

-Miért vagyok meglepve - morgolódott Liam. Összenéztünk Zaynnel, aztán hirtelen felugrottam és egyenesen Liam ölébe vetődtem. -Mi a szar?!

-Mit mondasz? - kérdeztem ártatlanul. Lenézett a lábainkra, majd egy bájos mosolyt küldött felém, amit őszintén nem értettem.

-Semmit, Louis - kacsintott.

Süketnéma {Larry Stylinson}Where stories live. Discover now