48.

1.9K 150 9


Előre nyúlva hajlítottam be a mutatóujjam, mire Harry óvatosan hátradőlt, a kád szélének. Egy szivaccsal törölgettem végig a testét, amit nyikkanás nélkül tűrt, de még csak most jön a nehezebbik része a dolognak. Meg kell mosnom a haját, ami, tekintve a feje állapotát, nem lesz egyszerű feladat. Nem próbálkozott ő, bár szerintem azért, mert mielőtt behúztam volna a fürdőszobába, gyenge veszekedés zajlott le köztünk, amit természetesen én nyertem meg. Egyedül akart fürdeni, de a kezei és lábai annyira remegtek, hogy nem hagyhattam magára, és ebből következett az, hogy én fürdetem meg őt. 

Langyos vizet engedtem a hajára, majd felkelve térdelő helyzetemből, kicsit beljebb hajoltam. Felemeltem néhány tincsét és kíváncsian méregettem a fejbőrét, ám amikor rátaláltam arra, amit kerestem, majdnem hátrahőköltem ijedtemben. Sok erőre volt szükségem, hogy nyugodt maradjak és ne legyen úrrá rajtam a pánik a lilás-sárgás foltokat látva. Ebből le tudtam szűrni, hogy Harry az autó ajtajának esett, tehát valószínűleg vagy oldalról hajtottak beléjük, vagy pont keresztezve, mert ha szemből, vagy hátulról érkezett volna a csapás, akkor nem az ajtó sebesítette volna meg a göndör fejét. 
Valószínűleg sokáig merengtem el, mert Harry felnyúlt, megfogta a kezem és az arcára szorítva a tenyerem sóhajtott fel. Egy hosszú csókot nyomtam a fülére, majd sampont folyattam a hajára.

Miután gond nélkül letudtuk a fürdést, ő kiharcolta magának, hogy a nappali kanapéján fekhessen, és kezdtem azt hinni, hogy nincs is annyira rosszul. Kissé bágyadt és gyenge, de nem panaszkodik...
Kiszedtem a ropogósra sült kenyérszeleteket a pirítósból és öntöttem egy pohárba almalevet. Valójában a neten olvastam utána, hogy mit lehet enni, ha az embernek hányingere van, szóval csak erre támaszkodom és remélem, hogy éjszaka nem látjuk majd viszont a vacsorát. Magamnak csináltam egy szendvicset, és mindent egy tálcára pakolva egyensúlyoztam a nappaliba. Harry a tévét kapcsolgatta és jobban figyelve rájöttem, hogy a Bates Motel részei között keresgél. Már rég végignéztük az összes évadot és ki is elemeztünk mindent, szóval nem értettem, hogy miért akarna újranézni egy részt. 

"Ezt edd meg, hozok le takarót és párnát." jeleltem, miután letettem az asztalra a tálcát. Engedelmesen bólintott és az egyik kenyérszeletért nyúlt, miközben elindította az első évad harmadik részét és benyomta a feliratok ikont. Felfutottam az emeletre és először Zayn szobájába mentem, hogy kinyissam az ablakát. Nem árt egy kis szellőztetés, főleg, ha csak napok múlva jön haza. Mrs. és Mr. Malik megint valami üzleti úton vannak, múlt hét pénteken voltak itthon kábé két órára, hogy pihenjenek egy kicsit a hosszú repülőút előtt. Szóval az enyém és Harryé a ház, ki tudja meddig. Fékeznem kell a gondolataimat, mert sajnos a göndör hogylétét figyelembe véve egy darabig biztosan nélkülöznöm kell a szexet.

Felkaptam a takarómat és a párnámat, a másik kezembe pedig a laptopomat fogtam, így tértem vissza Harryhez. Letelepedtem mellé, a háta mögé gyömöszöltem a párnát és oldalra dobtam a takarót, mert még kellemesen meleg volt a levegő. Törökülésben ültem a kanapé szélén és az ölembe vettem a laptopot. Ameddig összeszedte magát, ránéztem a telefonomra és visszaírtam Z-nek, hogy épségben hazaértünk, minden rendben van. 
Először a közösségi oldalakra léptem fel, körülnéztem a hírek között és keserűen fogadtam azt a néhány képet, amin éppen a kórházból távozunk. Azt találgatják, hogy mi történhetett, de nem fogom a fáradtságot venni, hogy leírjam, mert ez nem tartozik senkire. Eldöntöttem, hogy Darrent holnap felhívom, és neki mégis felvázolom a szitut, hiszen kell egy komoly indok a munka szüneteltetéséhez. Beszélek majd anyával is, mert biztosan olvassa a híreket rólunk, de most nincs energiám kiszámolni, hogy ott mennyi lehet az idő. Majd később...

"Miért a Bates Motelt nézzük?" lökte meg a vállam Harry. Értetlenül ráncoltam a homlokom, miközben a tévére mutattam.

"Te kapcsoltad be." jeleltem. Megütközve meredt rám, mire felismerve a helyzetet ráztam meg a fejem. "Semmi baj. Nézzünk valami mást."

"Zaynék fizetik a külön műsorokat?" kérdezte kíváncsian.

"Persze. Fent van már az Öngyilkos osztag is, de arra azt mondtuk, hogy majd a moziban nézzük meg." közöltem, ő pedig elgondolkodva billentette oldalra a fejét. A külön műsorok címszó alatt azok a filmek kaptak helyet, amiket még vagy nem adtak ki a mozikban, vagy be vannak tiltva. Komoly összeget kérnek azért, hogy legyen egy ilyen televíziós csomag, de hát...Zayn szüleinek ez meg se kottyan. 

"Igen, azt jobb lenne majd a moziban megnézni." döntötte végül el, majd a borítók között válogatott. Szememet forgatva fordultam vissza a laptopom felé. Jellemző Harryre, hogy a borító kinézetéről ítél, ha valami nem tetszik neki, azt nem, hogy ő, de még én sem nézhetem meg, mert biztosan rossz. Hiába van a filmnek iszonyat jó címe és leírása...

Kiléptem az oldalamról és pár pillanatig hezitáltam. A gépem és Harry között kapkodtam a tekintetem és végül az igazam mellett döntöttem, oldalra csúszva ültem le úgy, hogy ne a tévé legyen velem szemben, hanem Harry, így nem láthat rá a képernyőre. Remegő ujjakkal írtam be a keresőbe a Jeffrey Holmes nevet. Meglepődtem, mert nem adott ki róla semmit, így megpróbáltam azzal a névvel, amivel ő mutatkozott be nekünk. Rögtön beugrott vagy húsz találat. Egy csomó adat, a családjáról és barátnőiről, ami számomra fontosabb volt. Valamilyen szinten megnyugodtam, hogy több kapcsolata volt az ellentétes nemmel, de csupán pár percig örülhettem ennek a hírnek. Egy elavult amerikai hírlap írt egy cikket róla, ami sehol máshol nem jelent meg. A szívem őrülten zakatolt a sorokat olvasva. Egy modell beszámolóját írták le, akit keményen lehúztak a szerződésszegés miatt. Állítólag álnéven tette fel a borzalmas élményét az ügynökség fotográfusával, de hamar rájöttek valódi kilétére. 

Míg a szívem kiugrani készült a mellkasomból, a levegőt kapkodva csaptam le a képernyőt. Harry ijedten nézett rám, majd látva kétségbeesett arcom, aggódva közelebb húzódott hozzám. 

"Mi a baj?" kérdezte, majd az arcom két oldalára simította a kezeit. Úgy éreztem, a szemeim vérben forognak és a düh kezd eluralkodni rajtam, holott még semmit nem tudtam a történtekről. A fejemet ingatva igyekeztem mégis lenyugtatni magam, egyelőre sikertelenül. Harry előre hajolt és megcsókolt, de hirtelen megragadtam a vállait és eltoltam magamtól. 

-Tényleg nem emlékszel semmire? - reménykedve kerestem a válaszokat a szemében, vagy az arcán, amire mindig kiül, ha hazudik. De most semmit nem láttam, csupán a tudatlanság jeleit. 

"Sajnálom, Louis, de nem." jelelte. "Haragszol ezért rám?" óvatosan hátrált, mire észbe kaptam és megráztam a fejem.

"Dehogyis! Nem a te hibád." átkaroltam a derekát és közelebb húztam magamhoz. -De bízom benne, hogy egyszer visszatérnek az emlékeid arról az estéről - mondtam, és egy puszit nyomtam a szája sarkába. Halványan elmosolyodott és bólintott egyet, majd kivette a laptopot az ölemből és az asztalra tette. Lassú mozdulatokkal nyúlt a takaróért és mikor magához ölelte azt, szabadon lévő kezével félrehúzta az egyik lábam. A másikat már magamtól lendítettem oldalra, hogy Harry közéjük tudjon feküdni. Hátával a hasamnak dőlt, míg a feje a mellkasomon pihent, majd gondosan betakarta magát -olyan erősen, hogy egyszerűen nem tudtam benyúlni a tömött anyag alá, és ezért panaszt is tettem. Feszegetni kezdtem a takaró szélét, mire Harry szusszant egyet és megadóan emelte fel a karjait. Rögtön becsúsztattam kezeimet a válla felett és játékosan felrántottam a pólóját, mire felmordult. Hangosan nevetve fogadtam az enyhe ütést a kezemen, amivel aztán megállapodtam a szabaddá tett oldalán. Elcsendesedtünk, és most néztem csak meg, hogy mi megy a tévében, ami talán engem is úgy lekötne, mint Harryt, ha nem lenne min gondolkodnom.

Zayn azt mondta, nem támaszkodhatok holmi megérzésekre. Én mégis próbálom keresni az okokat és úgy teszek, mintha egy profi nyomozó lennék. Türelmesnek kell lennem, sejtésem szerint, ha Mr. Horan felébred, tőle megtudhatok olyan dolgokat a balesetről, amik most még csak kérdőjeleket állítanak fel bennem. Szóval várnom kell - mondtam magamban, majd apró csókokat hintettem Harry hajába, elidőzve fejének sértett részén. Azt kívántam, bárcsak ezek a puszik valamilyen módon gyógyító erővel bírnának.

Süketnéma {Larry Stylinson}Read this story for FREE!